.

  • .

. cikkei

Élenjáró költők

  • .
"Naponta tapasztaljuk, hogy miféle szakadék tátong az eladás alapján összeállított, illetve az irodalmi világban uralkodó, többnyire szóbeszédre, na meg a szaklapok kritikai rovatainak értékelésére támaszkodó, jobb híján szakmainak nevezhető értékítéletek között." Ezzel a mondattal indítottuk útra februárban Minimum tizenegyes című irodalmi ajánlólistánkat, és nincs rá okunk, hogy másként kezdjük márciusban. Akinek vannak még illúziói e téren, azoknak azt ajánljuk, látogassanak el egyszer a Múzeum körúton fellelhető, Könyvudvar nevű műintézetbe - mazochista hajlamú kortárs irodalmároknak különösen javallott. De van lehetőség még egy próbára: ha valaki megnézi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján a kölcsönzési statisztikákat, megállapíthatja, hogy a leggyakrabban hazavitt műveket szintén nem a kortárs magyar vagy világirodalom jelesei írják. Listánkkal ezt az űrt, mondhatni értékvákuumot próbáljuk meg némileg betölteni; ajánlatokat szeretnénk tenni olyan értékes művek olvasására, amelyek esetleg önhibájukon kívül maradtak a háttérben, vagy a kedvező szakmai fogadtatás ellenére sem nyerték el a vásárlók rokonszenvét. De tudunk fordított esetet is: míg például Varró Dániel Szívdesszert című verseskötete hónapon át igen előkelő helyen állt a könyvesboltok eladási listáján, és a különféle irodalmi lapok kritikusai fenntartásaik ellenére inkább kedvező véleménnyel voltak róla, ebben a hónapban mindössze egy zsürorunk javaslatai közt szerepelt, ráadásul nem is a maximális pontszámmal.

csontzene - Tanúk előtti monológok

  • .
Ó, mennyire kiveszett belőlünk ama képesség, hogy érzékelni és élvezni tudjuk a régi elbeszélő művészet egyik alapvető jellegzetességét, ami nem más, mint az élőbeszédszerűség, azaz a mondott, a kimondott, az elmondott, az előadott, a valóban nézők előtt elbeszélt események szavainak ritmusa, tagoltsága, lendülete és retorikája, avagy - ha már ez egy zenei rovat - a muzsikája!

Mindenki jól jár

  • .
Magyar Narancs, 2008. március 13. Kedves Narancs! Nagy örömmel és egy kis nosztalgiával olvastam a brit charity shopokról szóló beszámolót.

Kövess minket: