tévésmaci - Sültaratta, sültaratta

  • .
  • 2008. április 3.

Trafik

Balogh Antit persze lazán ott felejtettük a Györe-padon, de semmi vész, mert ő jobban járt így.

Balogh Antit persze lazán ott felejtettük a Györe-padon, de semmi vész, mert ő jobban járt így. Csupán öt-tíz percet kellett üldögélnie magában, aztán megjöttek a srácok. Előbb az idősebbek, Györe Pista, Bezzegi Jóska. Aztán a kortársai, Kollár Laci, Miklós Jani - ők is a futballcsapat ünnepségéről, de este még visszamennek, mert a Jani bátyjáék zenekara játszik, a Géza a dobos, a Szabó Zoli a gitáros, és nem fogják nekem elhinni, Nirvánának hívják őket, Kurt Cobain ekkor kislapáttal oson még át az ovi udvarán, kábé. Aztán megjönnek a fiatalabbak is, Kovács Laci és Zsunyi Béla. Hm, nem voltak többen akkor, hisz Sztupa és Troché lementek a vasútállomásra, szegény Smacinak meg tévéznie kellett. Bár amikor az esti műsor elkezdődött, mind hazasiettek. Mindjárt megértjük, miért.

Pénteken (4-én) ugyanis 21.55-kor az m2 leadja a világ egyik legjobb filmjét (az ilyesmi mindig változik az ember fejiben, de az ötböl még egyszer sem sodródott ki): Florida, a paradicsom a magyar címe, Jim Jarmusch 1984-es munkája. Fekete-fehér készülék kell hozzá, sajnos. Jack Nicholsonnak persze nyilván annyira elfogultak a rajongói, hogy 22.20-kor simán átkapcsolnak a Dunára, ahol valami Menekülés az éjszakába című rettenetet tolnak a nagy emberrel. Erre csak annyit mondok felemelt virsliujjammal: Ha hagyom!

Szombaton belefulladunk a kulturfasztfúdba, mint Gulliver a hamburgerek országában. Rollerball, na, milyen? Jó, mesélek. Úgy pont 1975 lehetett, a Népsport (!) uccsó oldalát böngészi a kis Smaci, Feri bácsi, a postás külön eltette neki. Jó, elmondom, a veterán lapkihordó feszt azzal szédített, hogy ő az ötvenes években Pesten volt rikkancs, és azt kiabálta, hogy Ludas a Matyi! Ludas a Matyi! Ilyen fiú volt az öreg, törékeny szívű hazudozó. Na, a külföldi cuccoknak fenntartott oldalon sima 5000 leütés a Rollerballról, hogy az amerikai métely elborítja a filmvásznat, hogy a tőkés jövőkép meg az anyámkinnya, hogy a sport nem halál, hanem a jövő ifjúsága minálunk, ott bezzeg; közbe' meg végig olyan volt a cikk, hogy azért alighanem ez egy kurva jó film lehet. Elillant szűk fél élet, rég tudjuk, James Caan ide-oda, a film atom szar volt, az rendezte, aki a Szupersztárt; most meg itt egy remake belőle az RTL Klubon, 21.25-kor, oh, igen, a halálos sportról, szerintem feldughatjuk magunknak, rögtön a Népsport meg a harmincvalahány év mellé. Bár játszik benne Dobó Kata és Jean Reno és LL Cool J, s jaj, a Die Hard rendezője, elmehetnek felőlem mindÉ Volt délután, konkrétan négy után (5 perccel), a Farkasokkal táncoló első fele a ViaSat3-on - nélkülem. Este kilenckor meg az m2-n Chihiro Szellemországban. Jobb vigyázni az ilyenekkel, amiknek rajongói vannak, de én azért inkább a pohár fenekét nézném meg helyette, úgy is mint csirió, és akkor lesz ott neked szellemország, öcsém! Éjfélkor ugyanitt Emlékszel Dolly Bellre? Én? Ugyan! Talán a haverom, Alzheimer, esetleg. Én? Megmondom, énvelem mi van! Az van, hogy fél kilenckor megnéztem a Filmmúzeumon a Fantozzi mindenki ellent. Na, az vagyok én.

Vasárnap ugyanakkor, ugyanott a firkás farkasok másik fele.

Hétfőn megin' valami jugoszláv marhaság. Mitől jön ez? Biztos újraegyesültek, mindegy. Az a címe, hogy Reggel, még szép, hogy 23.50-kor adják az m1-en. 1967-es, a fiatal Ljubisa SamardzicÉ, na, csal vagy tyal, barátocskáim?

Kedden magyar nap: azért akkor ott lennék, amikor a tv2 illetékese ilyet szól, elvtikéim, nyomjuk le törvényileg a Fekete kefét éjjel fél háromkor, és még hozzáteszi: rétegközönség, vazze. Van ilyen is, hogy magyar tévéfilm, 2006-os, Fenn a hegyen. Az m2 adja, yeah! A Kakuk Marci (Duna, 19.00) is az volt, csak 1973-ban, van annál is rosszabb, higgyenek nekem.

Például szerdán; az 1972-es A 4 Charlot - Nagy bamba banda, déli negyed egykor lesz a tv2-n. Most az a derékhad, amelyik ezen röhögött kölökkorában. Csoda, hogy élünk. Délelőtt tízkor az MGM-en egy jó kis Van, aki forró szereti századszor, nos? Benne vagyok, de akkor, ha este fél kilenckor ugyanitt a Sógorom a zugügyvéd is belefér!

Csütörtökön meg csak azért, mert ezen a csatornán felejtettük a pilinckát, 22.15-kor: na, hány s-sel kell írni a Mississippit? És hány p-vel, Pável? És hány i-vel? De akkor is, ha lángol? Szóval Lángoló Misipisi. Ne tévézzenek egyáltalán!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.