tévésmaci - Sültaratta, sültaratta

  • .
  • 2008. április 3.

Trafik

Balogh Antit persze lazán ott felejtettük a Györe-padon, de semmi vész, mert ő jobban járt így.

Balogh Antit persze lazán ott felejtettük a Györe-padon, de semmi vész, mert ő jobban járt így. Csupán öt-tíz percet kellett üldögélnie magában, aztán megjöttek a srácok. Előbb az idősebbek, Györe Pista, Bezzegi Jóska. Aztán a kortársai, Kollár Laci, Miklós Jani - ők is a futballcsapat ünnepségéről, de este még visszamennek, mert a Jani bátyjáék zenekara játszik, a Géza a dobos, a Szabó Zoli a gitáros, és nem fogják nekem elhinni, Nirvánának hívják őket, Kurt Cobain ekkor kislapáttal oson még át az ovi udvarán, kábé. Aztán megjönnek a fiatalabbak is, Kovács Laci és Zsunyi Béla. Hm, nem voltak többen akkor, hisz Sztupa és Troché lementek a vasútállomásra, szegény Smacinak meg tévéznie kellett. Bár amikor az esti műsor elkezdődött, mind hazasiettek. Mindjárt megértjük, miért.

Pénteken (4-én) ugyanis 21.55-kor az m2 leadja a világ egyik legjobb filmjét (az ilyesmi mindig változik az ember fejiben, de az ötböl még egyszer sem sodródott ki): Florida, a paradicsom a magyar címe, Jim Jarmusch 1984-es munkája. Fekete-fehér készülék kell hozzá, sajnos. Jack Nicholsonnak persze nyilván annyira elfogultak a rajongói, hogy 22.20-kor simán átkapcsolnak a Dunára, ahol valami Menekülés az éjszakába című rettenetet tolnak a nagy emberrel. Erre csak annyit mondok felemelt virsliujjammal: Ha hagyom!

Szombaton belefulladunk a kulturfasztfúdba, mint Gulliver a hamburgerek országában. Rollerball, na, milyen? Jó, mesélek. Úgy pont 1975 lehetett, a Népsport (!) uccsó oldalát böngészi a kis Smaci, Feri bácsi, a postás külön eltette neki. Jó, elmondom, a veterán lapkihordó feszt azzal szédített, hogy ő az ötvenes években Pesten volt rikkancs, és azt kiabálta, hogy Ludas a Matyi! Ludas a Matyi! Ilyen fiú volt az öreg, törékeny szívű hazudozó. Na, a külföldi cuccoknak fenntartott oldalon sima 5000 leütés a Rollerballról, hogy az amerikai métely elborítja a filmvásznat, hogy a tőkés jövőkép meg az anyámkinnya, hogy a sport nem halál, hanem a jövő ifjúsága minálunk, ott bezzeg; közbe' meg végig olyan volt a cikk, hogy azért alighanem ez egy kurva jó film lehet. Elillant szűk fél élet, rég tudjuk, James Caan ide-oda, a film atom szar volt, az rendezte, aki a Szupersztárt; most meg itt egy remake belőle az RTL Klubon, 21.25-kor, oh, igen, a halálos sportról, szerintem feldughatjuk magunknak, rögtön a Népsport meg a harmincvalahány év mellé. Bár játszik benne Dobó Kata és Jean Reno és LL Cool J, s jaj, a Die Hard rendezője, elmehetnek felőlem mindÉ Volt délután, konkrétan négy után (5 perccel), a Farkasokkal táncoló első fele a ViaSat3-on - nélkülem. Este kilenckor meg az m2-n Chihiro Szellemországban. Jobb vigyázni az ilyenekkel, amiknek rajongói vannak, de én azért inkább a pohár fenekét nézném meg helyette, úgy is mint csirió, és akkor lesz ott neked szellemország, öcsém! Éjfélkor ugyanitt Emlékszel Dolly Bellre? Én? Ugyan! Talán a haverom, Alzheimer, esetleg. Én? Megmondom, énvelem mi van! Az van, hogy fél kilenckor megnéztem a Filmmúzeumon a Fantozzi mindenki ellent. Na, az vagyok én.

Vasárnap ugyanakkor, ugyanott a firkás farkasok másik fele.

Hétfőn megin' valami jugoszláv marhaság. Mitől jön ez? Biztos újraegyesültek, mindegy. Az a címe, hogy Reggel, még szép, hogy 23.50-kor adják az m1-en. 1967-es, a fiatal Ljubisa SamardzicÉ, na, csal vagy tyal, barátocskáim?

Kedden magyar nap: azért akkor ott lennék, amikor a tv2 illetékese ilyet szól, elvtikéim, nyomjuk le törvényileg a Fekete kefét éjjel fél háromkor, és még hozzáteszi: rétegközönség, vazze. Van ilyen is, hogy magyar tévéfilm, 2006-os, Fenn a hegyen. Az m2 adja, yeah! A Kakuk Marci (Duna, 19.00) is az volt, csak 1973-ban, van annál is rosszabb, higgyenek nekem.

Például szerdán; az 1972-es A 4 Charlot - Nagy bamba banda, déli negyed egykor lesz a tv2-n. Most az a derékhad, amelyik ezen röhögött kölökkorában. Csoda, hogy élünk. Délelőtt tízkor az MGM-en egy jó kis Van, aki forró szereti századszor, nos? Benne vagyok, de akkor, ha este fél kilenckor ugyanitt a Sógorom a zugügyvéd is belefér!

Csütörtökön meg csak azért, mert ezen a csatornán felejtettük a pilinckát, 22.15-kor: na, hány s-sel kell írni a Mississippit? És hány p-vel, Pável? És hány i-vel? De akkor is, ha lángol? Szóval Lángoló Misipisi. Ne tévézzenek egyáltalán!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.