- kyt -

Vicces borító, vidáman kaotikus kísérő füzet, magára a cédére festve elszántan adják a műsort a brémai muzsikusok - ígéretes kezdet a lemezhallgatáshoz. Jókedvűek a dalok is, stílusukban pedig sokfélék, színesek, változatosak. Persze Kiss Erzsi éneklésének kétségkívül a halandzsanyelv a legfőbb sajátossága.

Cohent alighanem mindenki bírja, azt a végtelenül érzéki, zsíros hangját, azt a magára növesztett egykedv és fegyelmezettség mögül előkúszó méla és borongó fájdalmat, amely a legtöbb dalára jellemző. Nem állítom, hogy szorosan követtem az immár 76 éves kanadai énekes pályafutását, viszont ott volt mindig is stabilan az örökké elő-elővehető, újrahallgatható őskedvenceim sorában.

Egy kambodzsai újságíró járja fáradhatatlanul és eltökélten az országot, interjúkat, videofelvételeket készít, a kazettákat ládába zárja. A családja sem tudja, min ügyködik komor befelé fordultságban: az 1975-79 közötti vörös khmer rezsim gyilkosait keresi, szeretné vallomásra bírni őket, megismerni az indítékaikat. A '90-es évek végén kezdte meg türelmes és aprólékos munkáját, s végül sikerült vallomásra bírnia a mintegy kétmillió embert elpusztító vörös khmerek második számú vezetőjét is.

Nem sokat hallani az indiai-óceáni Comore-szigetekről, erről a szegény országról, amelynek ünnepelt büszkesége, mondhatni egyetlen híressége az elszármazott, bár gyakran hazalátogató énekesnő. Konok ifjonti lázadónak írja le magát, amikor a múltjáról kérdezik.

köztér - DÉRYNÉ Aligha siratja bárki azt a lebontott ronda bódésort a Krisztina tér alsó sarkában. Abban viszont már kevésbé vagyok biztos, hogy az ide állított Déryné-szobor, a képen látható herendi nipp eredetijének a másolata repíti át Krisztinavárost a 21.

Németország, a háború után. "Annyi regényt ismerhettél meg, ahány emberrel sikerült a mindennapinál valamivel bizalmasabb, mélyebbre hatoló beszélgetésbe merülnöd.

Nem hallottam még élőben játszani őket, de valami azt súgja, hogy ez az általuk városinak nevezett, mégis népzenei motívumokból fölépített stílus átütőbben szólhat a színpadon, mint a fegyelmezett stúdiókeretek között. Ott messzebb futhat a hegedűszólam lendülete, megvadulhat a dzsembe és a bendir, kevésbé fékezi őket a formák kerekségének kényszere.

Vannak zenék, amiket nem lehet csak úgy mellékesen, aláfestésnek hallgatni, és ilyen ez a majdnem nyolcvanperces album is. Vagy hát éppenséggel lehet, csak akkor meg elkószál, szétszalad a figyelem, amit hallunk, az meg súlyát, lényegét veszti.

A "minden egész eltörött" meghökkentőnek éppen nem mondható, viszont az élet folyása által továbbra sem fölülírt üzenetének tolmácsolása az üdvösséghez talán nem elég, egy kellemes, ismételten is meghallgatható lemez vezérfonalaként viszont elégséges szolgálatot tehet. (A vonatkozó Ady-verset - Kocsiút az éjszakában - Kamondy Imre és rokonszenves tettestársai egy kissé átszerkesztették, de nem bánkódunk ezen, a szövegnek romlása igen, de baja nem esett, a dal jó lett, ráadásul az az érthetetlen motyorászás a háttérben kifejezetten ügyes mint ötlet, nem kevésbé mint megvalósítás.) Szóval afféle töredezett zene ez, amit a Cabaret Medrano második lemezén hallunk, egy kis ilyen, egy kis olyan, elég sok latin mozzanattal, fanyar hangcsusszanásokkal, meglepő, többnyire ügyes és indokolt ritmikai, stílusbeli váltásokkal.

A Taraf de Haìdouks a Magdolna-Napokon Egészen meglepő, váratlanul igényes világzenei programok bukkannak fel olykor a különféle helyi érdekű fesztiválokon, kerületi napokon. A II.

A definitív módon igazi Trebitsch, Trebitsch-Lincoln Timóteus Ignác kétségkívül páratlan kalandoréletutat futott be Pakstól a brit alsóházi tagságon, majd dühödten angolellenes cikkek írásán át a német szélsőjobbig, és onnan is tovább, egészen Kínáig, ahol buddhista szerzetes lett. Többek között az ő életútját ismerteti a Múlt-kor magyar felfedezőket és kalandorokat bemutató tematikus blokkjában.

A régi, kidobni való tárgyak, tárgy-roncsok művészetbe emelése régi törekvés, hol a nosztalgia, hol a humor, hol a fogyasztói társadalommal szembeni ellenérzések jegyében. Az eredeti funkció és az átértelmezés, az új kontextus feszültsége teszi izgalmassá és szórakoztatóvá vagy éppen elgondolkoztatóvá az ilyen alkotásokat.