- kyt -

Minden van ebben a fényképalbumban (de miért nagybetű az l - vagy hagyjuk ezt?), ami csak kedves lehet a kóborló budapesti hangulatgyűjtőnek. Kontrasztok: régi és új, fény és árnyék.

Kávéházi divatretró, emelt szintű nosztalgiazene - ki lehet találni mindenféle közelítő szókapcsolatot, a lényeg az, hogy ez az ügyes, jókedvű és jó színvonalú keverék egy korábban észrevétlen kínálati űrbe siklott bele. Korosztályos rés ez, de tágas: alighanem a harmincas évjáratok alatt kell keresni azokat, akik egyértelmű idegenkedéssel és értetlenséggel fogadnák a Budapest Bár produkcióját. Fölfelé viszont szinte nincs határvonal -, jó, mondjuk egy keményvonalas ötvenes Zappa-rajongó sem errefelé kutakodik.

Franz Kafka elbeszélésére gondolva kétségkívül riasztó ötlet elképzelni egy látványos nagyoperai színpadot kórussal és hatalmas statisztériával, mégis túlzott szerénységnek tűnik kamaraoperának nevezni ezt a remek, élvezetes és szép darabot. A színlap ugyanis nyolc szerepet nevesít - számos klasszikus opera jól megél ugyanennyivel.

Már az előzenekarként fellépő Ektar is meglepetést okozott: Szőke Szabolcs héttagúvá bővült, inkább keleties-kontemplatív hangulatzenét játszó együttese éteries volt, mégis izgalmas és erőteljes. Nyugodtan elvitt volna egy önálló koncertet is.

Az 1992-ben elhunyt amerikai forgatókönyv- és beszédíró (többek között Robert Kennedy szenátor vette igénybe a szolgálatait) A szabadság útjai után magyarul másodikként megjelent regénye leginkább a hiányérzet élményével ajándékozza meg az olvasót. A borító hátoldala egy "fullasztóan zárt közösségben" találkozó "drámai sorsokat", "emberi játszmákat" ígér, és kezdetben még fokozza is a várakozásainkat, ahogy a várt bonyodalmakat megalapozó élethelyzetekben újabb és újabb szereplők vonásai bomlanak ki, a későbbiekben elmélyülő jellemrajz reményével ajzva kíváncsiságunkat.

"Itt aztán fű nem terem! Megjelent az Itt aztán fű nem terem! Az ember nem földi eredetű!" - deklamálja a rikkancs a fekete-fehér presszóhodályban. "Az öreg már veszi is a kabátját. Mintha erre a pillanatra várt volna. Megy bomlasztani" - halljuk egy beszélgetés foszlányát. Bomlasztani elnyomó rendszereket szokás, a bomlasztás az elnyomók paranoiája.

Hogy miért franciásan nevezték el magukat, miközben mindhárman az amerikai zene gigantikus kavalkádjában vélik fölfedezni a zenei gyökereiket, miközben ők maguk britek, azt nyilván tőlük kellene megkérdezni. A névadó szójátékból a hármas szám - az ő hármasuk - valamiféle ördögi bűvölete sejlik föl, amit legfeljebb élettapasztalatoktól edzett arcvonásaik igazolhatnának, viszont amit hallunk tőlük, ahhoz egészen másféle szavakkal kellene közeledni. Nyers és lágy, halk és kesernyés, áttetsző és cizelláltan kifinomult - efféle fogalompárosokat bagzat össze az ember emelkedett zavarában.

A budapesti belső kerületek egyetlen szabadtéri piacát a "Kincsünk a piac - Hunyadi tér" civil szerveződés mentette meg a felszámolástól. A tér sarkán omladozó vásárcsarnok felújítására és hasznosítására, a tér rendezésére jó pár terv született már, de ha nincs ez a lakossági ellenállás, mindmáig az egyetlen változás a két sorban álló standok eltűnése lett volna (+ a nyilván sírkövesnél rendelt 56-os emlékmű a felújított játszótér mellett).

Kádár-korszak és dizájn: a két kifejezés összekapcsolásához nem igazán társul a párálló szépség vagy a nagyvonalúság képzete, pedig a szocialista magyar ipar termékei nem mind voltak rossz minőségű, bumfordi silányságok - még ha ennél sokkal többet nehéz is állítani. A könyv címlapján látható Dutra D4 K70-es traktort az akkor harmincéves Németh Aladár tervezte a Vörös Csillag Traktorgyár számára, és a lendületes formájú erőgép különféle változatait a következő években többtucatnyi országba exportálták - nem tudni, milyen haszonnal.

Egyet fizet - negyvenet kap? Ezt azért nem állítja magáról ez az angol eredetiből magyarított kötet, de valóban ennyi európai nagyváros nevezetességeit mutatja be, darabonként öt-tíz oldalon. Langavegur és Mestni trg, Ortaköy és Toompea: a fapados légiutak jóvoltából már nem feltétlenül fotelbéli ábrándozás, amikor a furcsán csengő elnevezéseket ízlelgetjük.

A kétnapos program németes elnevezését az indokolja, hogy a 18. században a Grassalkovich-uradalom főleg sváb telepesekkel hozta létre Wetschescht.

A nógrádi és hevesi szlovákoknak Vanyarc a regionális kulturális központjuk, és ez (meg a rendezők szemmel látható lelkesedése) bőséges ok arra, hogy itt rendezzék meg minden év második szeptemberi szombatján a Haluskafesztivált. A haluska az, amit a szlovák dolgokban járatlan ember sztrapacskának gondol, aztán hülyén néz, ha brindza helyett párolt káposztát kevernek az enyhén szürkés színű krumplis nokedlijéhez a selmecbányai Matejban.