köztér - DÉRYNÉ

  • - kyt -
  • 2010. október 7.

Zene

köztér - DÉRYNÉ Aligha siratja bárki azt a lebontott ronda bódésort a Krisztina tér alsó sarkában. Abban viszont már kevésbé vagyok biztos, hogy az ide állított Déryné-szobor, a képen látható herendi nipp eredetijének a másolata repíti át Krisztinavárost a 21.
századba - még ha a művet idővel kávézó, újságos és akadálymentesített illemhely övezi is.

Az 1935-ben felállított, a háborúban megsérült fodros-loknis fehérmárvány műdarab már a maga korában is a betompult historizáló kurzusművészet fővonalába illeszkedett, tömeggyártott - igaz, kézzel festett - másolatai kedvelt vitrindíszek lettek. Ezek után - Déryné első színpadra lépésének 200. évfordulójára - 2010-ben lemásoltatni, mert "az elveszett értékeket... újra kell alkotni" (így a kerületi polgármester) nem más, mint a félrebillent ízlés szomorúságos és zavart magabiztossága.

Az eredeti mű alkotója, Ligeti Miklós az 1900-as évek elején ígéretes impresszionista szobrász, nagy Rodin-követő és -rajongó volt. Köztéri művei, mint mondjuk a legismertebb, a városligeti Vajdahunyadvár udvarán magába zuhanó Anonymus vagy a Szabadság téren zordon határozottsággal feszítő Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok, aki 1919 augusztusában megakadályozta, hogy a fővárost megszálló román csapatok kipakolják a Nemzeti Múzeumot, kevéssé utalnak a biztató kezdetekre. Szegény Déryné meg... hát ő semmire sem utal. Kicsi gitárján a mozdulatlanság dalát pengeti ízevesztett cukormázba kövülten.

Budapest I., Horváth-kert

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.