A NÉP ELLENSÉGEI

  • - kyt -
  • 2010. október 28.

Film

Egy kambodzsai újságíró járja fáradhatatlanul és eltökélten az országot, interjúkat, videofelvételeket készít, a kazettákat ládába zárja. A családja sem tudja, min ügyködik komor befelé fordultságban: az 1975-79 közötti vörös khmer rezsim gyilkosait keresi, szeretné vallomásra bírni őket, megismerni az indítékaikat. A '90-es évek végén kezdte meg türelmes és aprólékos munkáját, s végül sikerült vallomásra bírnia a mintegy kétmillió embert elpusztító vörös khmerek második számú vezetőjét is.
(Az első, Pol Pot meghalt, mielőtt kellemetlen kérdésekkel kellett volna szembesülnie.) Nuon Chea beismeri, hogy ő volt az egyik kezdeményezője a népirtásnak, amelyre úgymond a helyes politikai irányvonal megőrzése érdekében volt szükség. (Akkor még szabadon élt, most már - 84 évesen - letartóztatva várja jövőre esedékes bírósági tárgyalását.) Megbánásnak csak akkor adja jelét, amikor megtudja, hogy a riporter - akivel az évek során bizalmas, már-már baráti viszonyba került - egész családja is a vérengzés áldozata lett.

A békés kambodzsai rizsföldeket tömegsírok szegélyezik, fiatal nő hűti magát az iszapos vízzel, melynek mélyén talán holtak maradványai oszladoznak, miközben nehezen oldódó nyelvű egykori gyilkosok tárják fel a hűvösen részletező kérdésekre válaszolva, hány embert öltek meg és miként, hová és hogyan temették el őket. Nem ez az első dokumentumfilm a Verzión, amiben megszólalnak a népirtás tettesei. Abban új és más, hogy belülről - emiatt aztán súlyosan, nyomasztóan - ábrázolja a múlt feldolgozásának nehézkes, igazából reménytelen folyamatát: áldozat a gyilkos is, a túlélő is, miközben valamilyen módon mindenki levetné magáról a múlt értelmetlenségének és érthetetlenségének a terhét, menekülne előle. Újságíró hősünk például vissza a határszélre, paraszti sorba.

Egyedül Nuon Chea, a kettes számú tömeggyilkos magaslik riasztóan a múlttal vergődve viaskodók sokasága fölé igaza rendíthetetlen tudatában, húsz év után is büntetlenül.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.