koncert - A Taraf de Haìdouks a Magdolna-Napokon

  • - kyt -
  • 2010. június 17.

Zene

A Taraf de Haìdouks a Magdolna-Napokon Egészen meglepő, váratlanul igényes világzenei programok bukkannak fel olykor a különféle helyi érdekű fesztiválokon, kerületi napokon. A II.
A Taraf de Haìdouks a Magdolna-Napokon Egészen meglepõ, váratlanul igényes világzenei programok bukkannak fel olykor a különféle helyi érdekû fesztiválokon, kerületi napokon. A II. kerület rendezvényén, a Millenárison pénteken Goran, valamint fia és kijelölt utóda, Marko Bregovic zenekara lépett fel komoly és lelkes tömeg elõtt. A balkáni roma hagyományok által erõsen megérintett szerbiai rezesek persze rendszeres vendégek nálunk, ittlétük sajátosságát inkább az elõzetes hírverés hiánya adta.

De nem volt túlpropagálva egy igazi ritkaság, a Taraf de Ha•douks szombat esti koncertje sem a Magdolna-napok keretében. A délkelet-romániai roma muzsikusokat a kilencvenes évek elején az elsõk között fedezte fel a nyugat-európai világzene: a romániai forradalomra emlékezõ balladájuk tette õket híressé, amelyet a zenekar már évek óta halott prímása adott elõ felejthetetlenül. A régi tagok helyére aztán fokozatosan újabb és újabb virtuózok kerültek, úgy tudom, hogy továbbra is származási helyükrõl, Clejani-ból, ahol ma is élnek, miközben már többször körbeturnézták a világot.

A Taraf de Ha•douks zenéjében az az elképesztõ, hogy csak múlnak az évek, és hiába vettek részt külsõ, mondhatni idegen törekvéseken alapuló projektekben - legutolsó feldolgozáslemezüket a spontaneitás hiánya miatt ostorozza a kritika -, színpadi fellépésük változatlanul derûs, önfeledt, közeli. Olyan zene, amitõl vagy idült vigyor telepszik az arcra, vagy rezegni kezd a test. Persze a hatás aligha volna ennyire meggyõzõ, ha a könnyedséget nem támasztaná alá a kidolgozott virtuozitás - csak a hangzást meghatározó furulyás említésére van most hely. Az énekelt szövegek hol balladisztikus történetmesélést, hol pedig derûs évõdést, kakaskodást sejtettek - kár, hogy nem értettük. És kár, hogy alig ért véget a koncert, a rendõrök nyugodtan, de határozottan elparancsolták a térrõl a magától is békésen fogyatkozó közönséget.

Bp. VIII., Mátyás tér, június 12.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.