- legát -

Leningrádi dokumentumokból dolgozik Az esemény.

A hatvanas évek elején a túravezetőknek nemcsak az erdők-hegyek szépségére kellett gondolniuk, hanem az ifjúság nevelésére is.

Valaha a legmodernebb állomás volt, most szégyenteljes pusztulat, ami egy „korszerű” Trianon-emlékművel néz farkasszemet.

Megtörtént a csoda, a gigantikus Velence Korzó tavaly még üresen kongó, ún. szolgáltatóházának helyiségeit bérbe vették a vállalkozók. És nem csak ők!

A legszebbek közé tartozik, kár, hogy nem látni belőle sokat.

A lokálpatrióták úgy mondanák: a Várnegyedet választja el a Hegyvidéktől. Ám ettől sem lesz jobb kedvünk. Az agyonhasznált egykori Déli Vasút nyomvonala úgy ékelődik be Buda egyik legértékesebb területére, mint valami koszos fúrófej az aranyfogba, ám mintha mi sem lenne ennél természetesebb.

A legnagyobb és legrégebbi budapesti pályaudvar, de utasok alig vannak. Nem is nekik épült.

Kevesen tudják, hogy Kőbánya-Kispest mellett egy sima Kispest is a van a menetrendben. Lidércnyomásnak is nevezhetnék.

Ha az NDK-átlagpolgárok élete elég rémes volt, milyen lehetett a homoszexuálisoké? Jochen Hick és Andreas Strohfeldt filmje nem cáfolja a jogos feltételezést, de olyan meglepetést tartogat, ami talán még egy mai német számára sem evidens.

Az X Kommunikációs Központ kezdeményezésére Gryllus Dorka, Fullajtár Andrea, Kulka János és Nagy Zsolt közreműködésével Vágvölgyi B. András és Lukács Dávid készített kisfilmeket a romagyilkosságok peranyagából. Varró Szilviát, az XKK igazgatóját, a filmek producerét, lapunk volt munkatársát kérdeztük, miért éppen most készült a Bőrük volt a bűnük, és van-e esély arra, hogy megvalósuljon a kimondott cél: a közvélemény felrázása.