Állomásról állomásra XLIX.

Nem zöld, nem fehér

Ferencváros

  • - legát -
  • 2014. augusztus 3.

Lokál

A legnagyobb és legrégebbi budapesti pályaudvar, de utasok alig vannak. Nem is nekik épült.

Amikor a Kelenföld felől érkező vonat a Dunához ér, visszafelé indulunk az időben. Az összekötő vasúti híd 1953-ban nyerte el jelenlegi formáját, ám nem sokban különbözik az 1877-ben épült elődtől, tipikus 19. századi viadukt, talán rondább egy fokkal az eredetinél, és hogy még feltűnőbb legyen az anakronizmus, elég egy pillantást vetni a vele párhuzamosan futó Rákóczi (Lágymányosi) hídra, pedig lassan már az is húszéves. Szerény vigasz, hogy a vasúti hidak általában nem a szépségükkel tűnnek ki, ám ez a rozsdás ketrec akkor is elég szomorú Budapest déli végében.

De a folytatás még szomorúbb. Erre terült el egykor a magyar ipar bölcsője, nem csak gyárak és üzemek álltak itt nagy számban, malmok, gabonaraktárak, vágóhidak is, de évtizedek óta alig találni működő létesítményt, pontosabban, az egykori legendás vagy annak képzelt termelő központok maradékába kisvállalkozások fészkelték be magukat, miközben a hatalmas terület teljes egészére csak az enyészet jelentkezett be házfelügyelőnek.

Pár éve voltak erre utaló jelek, de biztosra vehetjük, hogy ezen a környéken nem épül belátható időn belül sem trendi loftnegyed, sem semmi. Már csak azért sem, mert valószínűleg egy emberöltő nem lenne elég, hogy megtisztítsák a földet attól a mocsoktól, amit beleeresztettek száz éven át. Pedig nem vagyunk olyan messze a városközponttól...

A valaha szebb - dehogy szebb, csak hasznosabb - napokat megélt zóna ugyancsak a vasútnak köszönheti a karrierjét, mint annyi más a 19. század derekán. Már a kiegyezést követően döntöttek arról, hogy a budai és a pesti indóházak között vasúti fővonalat létesítenek, ám ez nemcsak pálya-, hanem híd- és újabb állomásépítésekkel is járt. 1872-ben fogadta el az országgyűlés azt a törvényt, mely szerint a "Buda-pesten létező vasúti indóházak összekötése céljából egy gőzmozdonyú vasútnak és az e vasút számára szükséges Duna-hídnak, nemkülönben egy személyfelvételi és egy rendezési pályaudvarnak, a bemutatott tervek szerinti államköltségen leendő építése elrendeltetik". A törvényben mindkét pályaudvar helyét is kijelölték: a személyfelvételi a későbbi Keleti lett, a rendezési pedig Ferencváros, ahová hamarosan megérkezünk.

96 személy

Egészen biztos, hogy az 1877-ben átadott rendező pályaudvar nélkül Budapest fejlődése lassabb és körülményesebb lett volna. Noha az októberi megnyitóra csak a felvételi épületet, két lakóházat - egyet a hivatalnokoknak, egyet a "szolgáknak" -, illetve a 24 férőhelyes laktanyát adtak át az "olyan napszámosok részére, kik hetenkint egyszer térnek meg tűzhelyeikhez, ezen kívül kora reggeltől késő estig, sőt felváltva éjjel is igénybe vétetnek", már kezdettől fogva alig fértek el az áruval megrakott szerelvények. Nem csoda, hogy a Pesti Hírlap tudósítója aggodalmának adott hangot, hogy "az indóház roppantul el van lepve teherkocsikkal és ponyvákkal letakart gabonazsákokkal, melyek ott hevernek, kitéve az időjárás viszontagságainak", ám a századfordulóra olyan világszínvonalú rendező pályaudvar jött itt létre, ami európai viszonylatban is párját ritkította. Míg az első időkben a személyzet létszáma nem érte el a harminc főt, 1890-ben már 18ezer négyszögöles lakótelepet adtak át az itt szolgálatot teljesítőknek, hat altiszti, három tisztviselői és huszonkét munkáslakóházzal az Aszódi és Gyáli út határolta területen.

A rendező pályaudvar több mint száz évig tartotta magát, és csak a rendszerváltás után csökkent a jelentősége. De ma is a legfontosabb vasúti csomópont Magyarországon, legalábbis ami a teherszállítást illeti.

A személyszállítás azonban sohasem volt ferencvárosi specialitás. Igaz, hogy sokan és hosszú időn át sürgették bekapcsolását az utasforgalomba, ám az olyan, sokáig megoldatlan szolgáltatások hiánya, mint a közvilágítás vagy a tömegközlekedés, nem csináltak nagy kedvet a vonatozóknak.

Vagyis míg a rendező pályaudvar egyre nagyobb és nagyobb lett, úgy sorvadt el a személyszállítás. A vonat a felvételi épülettől vagy száz méterre áll meg, itt csak esőfogók vannak meg a keskeny peron. Két vágányon kell átbotladozni (nincs aluljáró), hogy bejussunk a legrégebbi ma is működő budapesti vasúti objektum személyforgalmi részlegére, de akárhogy nézzük, ilyet sok helyen látni. Elbarmolt kisvárosi állomásra emlékeztet, de azoknál legalább akad néha egy-egy lelkes, kertészkedő állomásfőnök. Fogalmunk sincs, hogy az 1877-ben átadott épületet mikor és hogyan bővítették, alakították át, csak annyi biztos, hogy a tetőszerkezetét tavaly újították fel, és a homlokzat festése is frissnek tűnik. Ám a váróterem üres, és minden bizonnyal a "dohány-büfé" feliratú pavilont sem a trafiktörvény miatt zárták be. Igaz, hogy ma már a kutya sem kíváncsi az állomási szolgáltatóiparra, jó példa erre a rémes, mégis nagy forgalmú Zugló, de ott valóban közel a tömegközlekedés. Itt viszont előbb ki kell sétálni a Könyves Kálmán körútra, ráadásul az 1-es villamos nem visz egyenesen a belvárosba. Egy kicsit böngésszük még a menetrendet. Hihetetlen, de naponta 96 vonat áll itt meg. Teljesen feleslegesen.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.