Verzió melléklet

A Cervanová-ügy

  • - legát -
  • 2014. december 7.

Film

Harmincnyolc éve egy 20 éves orvostanhallgató, Ľudmilla Cervanová holt­testére bukkantak a szlovákiai Szenckirályfán a patakban, a lány keze össze volt kötözve. A nyomozás hosszú ideig nem vezetett eredményre, ám 1981-ben letartóztattak, két évre rá pedig elítéltek hét férfit úgy, hogy kizárólag a vád tanúit hallgatták meg. Az ügyész hármukra halálos ítéletet kért, a bíró 4–24 év közötti börtönbüntetésekkel zárta le az ügyet. 1990-ben azonban perújrafelvételt rendelt el a legfelsőbb bíróság elnöke, és a 2006 decemberéig elhúzódó, botrányoktól sem mentes eljárás újra csak bűnösnek mondta ki az egyszer már elítélteket, többüknek még szigorítottak is.

Robert Kirchhoff ekkor már dolgozott a (cseh)szlovák igazságszolgáltatás történetének leghosszabb ideig húzódó ügyéről szóló filmjén, méghozzá azzal a meggyőződéssel, hogy a vádlottak ártatlanok, s mindez nyilvánvalóvá is válik, ha az eljárás méretes disznóságait bemutatja. Nyolc évig készült a film, Kirchhoff felkeresett mindenkit, az egykori tanúkat éppúgy, mint azokat, akiket meg sem hallgattak. De miközben sikerül feltárnia, miként is működött a komcsi gépezet, arra is rádöbben, hogy most sem sokkal jobb a helyzet. Például láthatjuk, amint a vádlottak – már az ítélet kihirdetése után – hazugságvizsgálatnak vetik alá magukat, ám hiába jön ki olyan eredmény, hogy igazat mondanak, nem is ismerték az áldozatot és korabeli beismerő vallomásukat kényszervallatás után tették, egyértelmű, hogy a szlovák adminisztráció számára már csak az számít, hogy végre pontot tettek az eset végére. Csakhogy Kirchhoff filmje után hiábavaló minden igyekezetük.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.