Verzió melléklet

A Cervanová-ügy

  • - legát -
  • 2014. december 7.

Film

Harmincnyolc éve egy 20 éves orvostanhallgató, Ľudmilla Cervanová holt­testére bukkantak a szlovákiai Szenckirályfán a patakban, a lány keze össze volt kötözve. A nyomozás hosszú ideig nem vezetett eredményre, ám 1981-ben letartóztattak, két évre rá pedig elítéltek hét férfit úgy, hogy kizárólag a vád tanúit hallgatták meg. Az ügyész hármukra halálos ítéletet kért, a bíró 4–24 év közötti börtönbüntetésekkel zárta le az ügyet. 1990-ben azonban perújrafelvételt rendelt el a legfelsőbb bíróság elnöke, és a 2006 decemberéig elhúzódó, botrányoktól sem mentes eljárás újra csak bűnösnek mondta ki az egyszer már elítélteket, többüknek még szigorítottak is.

Robert Kirchhoff ekkor már dolgozott a (cseh)szlovák igazságszolgáltatás történetének leghosszabb ideig húzódó ügyéről szóló filmjén, méghozzá azzal a meggyőződéssel, hogy a vádlottak ártatlanok, s mindez nyilvánvalóvá is válik, ha az eljárás méretes disznóságait bemutatja. Nyolc évig készült a film, Kirchhoff felkeresett mindenkit, az egykori tanúkat éppúgy, mint azokat, akiket meg sem hallgattak. De miközben sikerül feltárnia, miként is működött a komcsi gépezet, arra is rádöbben, hogy most sem sokkal jobb a helyzet. Például láthatjuk, amint a vádlottak – már az ítélet kihirdetése után – hazugságvizsgálatnak vetik alá magukat, ám hiába jön ki olyan eredmény, hogy igazat mondanak, nem is ismerték az áldozatot és korabeli beismerő vallomásukat kényszervallatás után tették, egyértelmű, hogy a szlovák adminisztráció számára már csak az számít, hogy végre pontot tettek az eset végére. Csakhogy Kirchhoff filmje után hiábavaló minden igyekezetük.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.