- seres -

Ha egy bolt bejáratára ki van írva, hogy zsidók és kutyák inkább ne jöjjenek be, akkor logikus, hogy az emberben fölmerül, a saját boltjába viszont kínaiakat és kengurukat nem engedne be. "Te kit nem szeretsz?" - kérdezi Guido a kisfiát a tábla láttán. A kisfiú a pókokat nem szereti, a papa a vízigótokat, oké, akkor mi meg őket nem engedjük a könyvesboltunkba, ezt elintéztük. Az abszurdra csak a fokozott abszurd lehet a válasz. A koncentrációs táborban a kisfiú fejét telebeszélik a többiek baromságokkal: hogy itt elfüstölnek embereket, hogy itt a gyerekekből szappan, a felnőttekből gomb lesz. A papa csak röhög: ugyan már, kisfiam, hát hogy képzeled? Ugyan már, ügyvéd úr, mit keres a kabátomon?

Csak az csalódott, aki áttörést várt: márpedig a Kongresszusi Központ nyolcszáz küldötte valószínûleg sok mindent várt, de áttörést nem. Egy jelentõs elvi vita lezárásával a parlamenti küszöbön lébecoló liberálisok elfogadtak egy lényegében balközép elvi nyilatkozatot, az alapszabály módosításával pedig rendezték struktúráikat.

Fokozódik a médiajogi helyzet: az MTV-kuratórium és az ORTT-Írisz ítélet ügyében a nyilvánosság elõtt egyre átláthatatlanabbak a törvényi hivatkozások, egyre kuszábbak az értelmezések. Egyelõre annyi biztos, hogy az elmúlt héten mindkét vitatott ügy, a tévékuratórium és az RTL-pályázat ügye is az Alkotmánybíróság (AB) elé került.

Do or die - mondja az angol, csináld, vagy halj meg. A rendszerváltás idején elámultunk, mennyi párt jött létre, élveztük a szabadságot, naponta alakultak az új formációk. Most azonban több tucat kis párt levelet kapott az ügyészségtõl, ugyan, szûnnének már meg. Az ok: egy elfeledett, értelmetlen kis rendelkezés.

Magyar anarchizmus, amerikai neoliberalizmus

Néhány hete kissé elhamarkodtuk a címadást a hírrovatban: Lezárult a Horn-ügy, írtuk, pedig dehogy. Sejthettük volna, hogy a szabályos oknyomozást végző Deport ´56 ezúttal sem hagyja annyiban a katonai ügyészség döntését, és ismét panasszal él a nyomozás leállításával szemben. Igazuk is lett, a vizsgálat folytatódik. Kisvártatva új komponenssel bővült a szerteágazó sztori: a Pénzügyminisztériumban előkerült egy Horn-dosszié.

Miközben az ellenzék új médiaháború fellobbanásától tart, a jobboldali értelmiség meg emiatt vádolja őket új kultúrharccal, a kormánypártok az általuk is rossznak tartott médiatörvény betűjét őrzik-védik kínos precizitással. Nem is csoda. A slendriánul megfogalmazott jogszabály most hosszú évekre bebetonozhatja a jobboldali többséget a médiakuratóriumokban.

A tények olyanok, hogy elmenekülnek, ha tényfeltáró újságíró közelít hozzájuk. Ilyenkor fiókok, akták vagy szociográfiák mélyére húzódnak, alámerülnek, kibekkelnek, de ha elhúz a médiaveszély, előbújnak, és megtalálják a romákat. A romákat valahogy mindig megtalálják a tények, a sok individuális tényből előbb-utóbb közös sors lesz, amelyet talán akkor lehet jobbra fordítani, ha ők meg a többségi társadalom előbb-utóbb megismeri, milyen tények halmazából áll a romák sorsa.

"Az pedig, hogy a kisgazdákkal egy koalícióban legyünk, a legrosszabb álmainkban se kerüljön elő", nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak, igaz, nem most, hanem 1991-ben. A Fidesz azonban most sem repes az örömtől, hogy netán az FKgP-vel köthet kényszerkoalíciót (lásd az előző oldalt), és a kisgazdák is fogcsikorgatva készülnek a kormányzásra. A Fidesz javára történő visszaléptetés természetesen egyáltalán nem automatikus folyamat, sőt megannyi időzített bombát rejt.

Hollywood igen régóta igen sokféleképpen pusztíccsa a világot. Küldött már óriásmajmokat a vászonra, óriáspókokat, tűzvészt, ufókat, sőt a Night of the Lepus című kora 70-es évekbeli B-movie-ban óriásira nőtt fehér nyuszik térnek át tömegesen a vegetarianizmusról a táplálkozás alsóbb szintjére, emberhús evésére. Most pedig itt a szökőár, tessenek félni. Hu.

Meglepő lenne-e, ha kiderülne, hogy a zsidó hitközség egyik legfőbb tisztségviselője a kommunista rendszer spiclije volt? Lenne-e, és ha igen, pontosan milyen típusú felháborodás lenne abból, ha a Szombat című zsidó kulturális folyóirat tényfeltáró cikket közölne arról, hogy egy főrabbi nemcsak a III/III-as ügyosztály jelentéstevője, de a keletnémet Stasi megbízható embere is volt? Más minőségű felháborodás lenne-e ez, mint amikor nem explicite zsidó spicliskedésre derül fény? Hát persze hogy. Mindenki tudja, hogy ha azok komcsik, az rosszabb, mint amikor mi magyarok vagyunk komcsik. Mi csak a karrierünket egyengettük, de a zsidó komcsik direkt beléptek a pártba meg az ávóba, hogy bosszút álljanak. Nyomulnak, ezért feltűnőek. Hallgatnak, meglapulnak, hogy ne tűnjenek fel, ez pláne feltűnő.