Kis pártok pácban: Törpék alkonya

  • - seres -
  • 1999. március 11.

Belpol

Do or die - mondja az angol, csináld, vagy halj meg. A rendszerváltás idején elámultunk, mennyi párt jött létre, élveztük a szabadságot, naponta alakultak az új formációk. Most azonban több tucat kis párt levelet kapott az ügyészségtõl, ugyan, szûnnének már meg. Az ok: egy elfeledett, értelmetlen kis rendelkezés.

Kis pártok pácban

Hûséges olvasóink számára nem cseng idegenül az Általános Párt neve (Permanens búvópatakként, Magyar Narancs, 1993. szept. 16.). Jól ismert, bejáratott név az Általános Párté, s bár szélesebb tömegbázisa elfér Lukácsi Béla vészelnök szoba-konyhájában, a párt a mai napig büszke arra, hogy 1990 után nagykövetet adott ennek az országnak Szörényi László akkori római emberünk személyében. Az akkori koalíciónak nem kellett az Általános Párt, a Horn-érában is csak a kitaszítottság keserû kenyerét ette, ma viszont már egyenesen az egzisztenciája forog kockán.

Történt ugyanis, hogy Legfõbb Ügyészség - Magánjogi és közigazgatási jogi fõosztály - Polgári jogi osztály vezetõje fejléccel levelet kapott a párt vészelnöke, valamint egy idézõ végzést bírósági tárgyalásra. A keresetben dr. Sallós István osztályvezetõ ügyész arról tájékoztatja a Fõvárosi Bíróságot, hogy a pártnak meg kéne szûnnie, lévén, hogy a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. (Dáridót nézõ kedves olvasóinknak: harmincharmadik) törvény szerint "a bíróság az ügyész indítványára - a párt társadalmi szervezetként való további mûködésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt mûködésének megszûnését, ha a párt egymást követõ két általános országgyûlési választáson nem állít jelöltet". A MaNcs tényfeltáró hagyományainak szellemében utánanéztünk a törvénynek - tényleg ezt írja. Azzal a megszorítással, hogy a törvény az "ügyészség" szót használja, az ügyész meg az "ügyész" szót, de kár ezen rágódni, amikor ekkora az infláció, és a gyógyszerárak is hogy emelkednek.

Az ügyész azért kezdeményezte az eljárást, mert az Országos Választási Bizottság leadta neki a drótot, miszerint az Általános Párt sem az 1994-es, sem az 1998-as választáson nem tudott képviselõjelöltet állítani. Hogy a törvény miért értelmezi ily szûken a pártok funkcióit, rejtély, akárcsak az, hogy ha már ilyen a törvény, miért nem lehet õket békibe´ hagyni. Az Általános Párt magát megnevezni nem kívánó vészelnöke, Lukácsi Béla lapunknak elmondta: a párt gazdálkodásába nem lehet belekötni, minden fillérrel el tudnának számolni, ha lenne pénzük.

Dr. Sallós azonban kérdésünkre közölte: hiába, hogy amúgy minden rendben van a párt körül, õt a törvény kötelezi a megszüntetés indítványozására, azaz nem biztosít számára mérlegelési lehetõséget. Megtudtuk azt is, hogy a százhetven-száznyolcvan bejegyzett magyar pártból jó hetven olyan kapott elbocsátó szép üzenetet, amelyik "hosszabb távon nem képes bekapcsolódni a politikába. Ilyen a pártok szerepe a társadalomban." Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a diplomatakörökben elismert Általános Pártnak meg kell szûnnie, míg az MSZMP vagy a hosszú távú bekapcsolódás szempontjából ugyancsak kérdéses Földi Élet Pártja, netán a Magyar Szociális Zöld Párt háborítatlanul mûködhet, csak mert véletlenül tudott jelöltet állítani. "Van, aki veri a lécet, van, aki nem. Az Általános Párt még mindig újjáalakulhat, ha akar" - tárta fel az egyik lehetséges egérutat az ügyész, és nem kizárt, hogy ez találkozik a párt akaratával is.

Az Általános Párt vészelnöke mindenesetre levélben tiltakozott a tervezett megszüntetés ellen. "Ez nekünk - ne szépítsük - nagyon rosszulesik, nem a legjobbkor jön, és idegileg is nagyon megvisel bennünket. Az Általános Párt rendes és nagyon jó párt, megalakulásától kezdve, töretlenül. (...) Igaz, nem állítottunk jelölteket az utóbbi két parlamenti választáson, de tessék elhinni, nagyon közel álltunk hozzá. Ha csak egy kicsit is késõbb lett volna a választás, az már nekünk is megfelelõ lett volna. Megjegyzem, más pártok állítottak jelölteket szép számmal, de azt meg senki nem nézi, hogy azok milyenek. (...) Éppen most kezdtük meg a felkészülést a következõ választásokra. Hogy mást ne mondjak, kacérkodtunk egy nagygyûlés gondolatával - és akkor tessék!: meg akarnak szüntetni bennünket."

Jogállamban, és ezt már mi tesszük hozzá, már ez is meg kell hogy ingassa a Legfõbb Ügyészt. Az Általános Párt legerõsebb érvével szemben azonban, bátran mondhatjuk, tehetetlen lesz: "A többpártrendszerhez több párt kell."

- seres -

Lukácsi Béla, az Általános Párt vészelnöke, Zelki János szóvivõ

MaNcs: Meglepõdött az Általános Párt, amikor megkapta a Legfõbb Ügyészség papírját?

Lukácsi Béla: Nem.

MaNcs: Számítottak erre?

LB: Számítottunk, de arra nem, hogy ilyen hamar mennek a dolgok. Nálunk ugye általában nem mennek hamar a dolgok. Például amikor az ingatlan-nyilvántartásban be kell jegyezni egy ingatlant, az évekig is elhúzódhat, akárcsak a tartási perek, egyebek. Miért pont az Általános Párt ügye intézõdne hamar, gondoltam én. Tévedtem.

MaNcs: Van ugye az az elõírás, hogy jelölteket kell indítani. Erre nem gondoltak?

LB: De igen, csak közben elfelejtettük. Valaki minden választáskor szólt, hogy kéne indítani, akkor úgy volt, hogy talán mégis indítunk, aztán mégsem.

Zelki János: Mi azt tartjuk a legdiszkriminatívabb pressziónak, hogy az Általános Pártra ugyanúgy kötelezõ egy ilyen szabály, mint a többi pártra. Pedig mi nem olyanok vagyunk, mint a többi párt. Nem, elnök úr?

LB: Ez így van.

MaNcs: A kis pártok politikai diszkriminációjának tartják ezt a szabályt, hogy választáson jelöltet kell indítani?

ZJ: Mi az, hogy kis párt? Mitõl kicsi egy párt? Látod, Béla, kezdõdik. Kis párt nem számít, kis egyház nem számít. Ismerjük ezeket.

LB: Én nem tartom diszkriminációnak. Ha belátható idõn belül az összes párt sorra kerül, azzal elégedett vagyok.

ZJ: Ezt, ugye, úgy értetted, hogy minden pártot megszüntetnének?

LB: Igen.

ZJ: Ezzel én is egyet tudnék érteni. Akkor tiszta lappal indulhatnánk.

MaNcs: Mivel védekeznek majd a tárgyaláson, ha az ügyész a párt megszüntetését javasolja?

LB: Mi a törvény, az alkotmányosság talaján állunk.

ZJ: A jogi csûrés-csavarás ellenére mégiscsak a törvény szelleme, nem pedig a betûje szerint kellene eljárni. Nem, elnök úr?

LB: De. A per után fogjuk kitalálni, hogy milyen jogi lehetõségeink vannak még. Nem kizárt, hogy a párt azonnal újjáalakul.

MaNcs: Mi az Általános Párt álláspontja bármirõl?

LB: Az Általános Párt nagyon sok mindenre alkalmassá tehetõ. Ez mindig a politikai szituációtól és a környezet jellegétõl függ.

ZJ: Ezek a körülmények függenek az évszakoktól és a napszakoktól is. Megnézném én, hogy ugyanaz történik nappal, mint éjjel.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.