Könyv: A katarzis érdeklődés hiányában elmarad (Kertész Imre: A gondolatnyi csönd, amíg a kivégzőosztag újratölt

  • - seres -
  • 1998. július 2.

Könyv

Huszadik század: az autó, a McDo, a videó, Hirosima, Csernobil, a cyberspace, Boldvai László. Vagy volt még valami? Ja igen. Megtörtént az. Az Új Felületesség a köztudatból kiszórta, feldolgozva nincs, reciklálni problémás. Szavakba önteni nem lehet, sőt az agyonközhelyesített frankfurti iskolás szerint azután már verset sem lehet írni többé - de aztán persze kiderült, hogy lehet (üres) szavakba önteni, mondatokba, amelyek nem mondanak semmit, sőt soktonnányi papír telt meg a megmagyarázhatatlan hazug megmagyarázásával ("a fasizmus a kapitalizmus legfelsőbb foka"), a leírhatatlan hazug leírásával (A nagy utazás), ami pedig a verset illeti, alanyi költők százezrei foglalkoznak alanyi jogon poétikai borzalmak napi szintű közzétételével, a semmi ágán, vakon, süketen, érintetlenül attól. Pedig az szinte kínálja magát a költészetnek, a zenének, a kultúrának tehát, annak a kultúrának, amelyet még ötven évvel azután sem teremtett meg, annak a kultúrának, amely mindig is kényelmesebbnek tartotta az elfojtást, mint a feldolgozást. A holocaust úgy maradt ránk ajánlott küldeményként, hogy elfelejtettük átvenni.

Kertész Imrének hívják Magyarországon azt az embert, aki szerint a holocaust megteremtette az utókor számára a feldolgozás, az emlékezés, a fájdalommal való szembenézés kultúráját, értékeket - és ugyanez a Kertész Imre állítja azt is, hogy ez a kultúra végül is nincsen, a hatmillió zsidó ember indusztriális megsemmisítése utáni történelmi katarzis elmaradt, különben is, "a holocaust nem történelmi esemény"; talán a személyes történelmek, az egyének túlélésének a túlélései, a túlélések értelmezései adhatnak valami olyasmit, mint kultúra. "A túlélő a kor emberi állapotának szélsőségesen tragikus hordozója csupán, aki megélte és elszenvedte ennek az állapotnak a kulminációját: Auschwitzot, amely, akár egy elborult elme szörnyű világlátomása mered a hátunk mögötti horizonton, s ahogy távolodunk tőle, körvonalai nemhogy elenyészni nem tudnak, de paradox módon inkább egyre tágulni és növekedni látszanak" - írta Kertész A holocaust mint kultúra című előadásában, és ahogy őt olvasom, eszembe jut apám egy távoli, most Németországban élő unokatestvére, aki mindent túlélt, a túlélés folyamatában egy adott ponton megőrült, körvonalai kitágultak, és ha ismerőse érkezik, perceken belül felhajtja az ingujját, és megmutatja a tetovált számot a karján.

Ideje volt már egyben olvasni Kertész Imrét: nem a Sorstalanság és a Gályanapló szerzőjét, hanem ausztriai és németországi publikumok előtt tiszta és szép mondatokban okfejtő, a Die Zeitnak esszét író, a Magyar Narancsnak (1991-ben, szegény Vig Monikának) sorskérdésekről nyilatkozó magyar írót, aki nem tud sokat kezdeni zsidó mivoltával, azt a gyerekkori lágerélményhez köti, és azt állítja, hogy a holocaust érték, és "felmérhetetlen erkölcsi tartalék rejlik benne". A kilenc monológot (köztük: A holocaust mint kultúra; akinek az első kiadás kimaradt, íme, itt a kötelező olvasmány) és három dialógot egybegyűjtő, gondosan szerkesztett és időtálló papíron, egyszerű szépérzékkel kiadott Gondolatnyi csend teljesen tudatosan a lehetetlennel próbálkozik: az értéknélküliség és feldolgozatlanság kellős közepén igyekszik feldolgozni és értéket teremteni. És az egyik ilyen érték a radikális, liberális individualizmus.

Kertész Imre érezhetően hárítja ugyan, de nagyon is a gyakorlati politika utcájába téved, amikor Auschwitzból, tudatos megsemmisítésből, totalitarizmusból azt a következtetést vonja le, hogy Egyénként a történelemtől visszaköveteli saját sorsának irányítását. Esszéi, előadásai a szabad egyén manifesztumai, és az ilyesmi az egyetlen ellenszere a kollektivista őrületeknek. "Minden kollektivizáló gondolkodásmód ideologikus világhoz vezet, és minden ideologikus világ megteremti a gyűlöletet."

- seres -

Magvető Kiadó, 220 oldal, 1190 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.