Média és jog: Alkotmányos aggályok (Cseh Gabriella médiajogász, a COLPI szakértője)

szerző
- seres -
publikálva
1999/13. (04. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Fokozódik a médiajogi helyzet: az MTV-kuratórium és az ORTT-Írisz ítélet ügyében a nyilvánosság elõtt egyre átláthatatlanabbak a törvényi hivatkozások, egyre kuszábbak az értelmezések. Egyelõre annyi biztos, hogy az elmúlt héten mindkét vitatott ügy, a tévékuratórium és az RTL-pályázat ügye is az Alkotmánybíróság (AB) elé került.

Média és jog

Cseh Gabriella médiajogász, a COLPI szakértõje

MaNcs: Az MSZP beadványa nyomán az állampolgári jogok országgyûlési biztosa és a legfõbb ügyész az AB-hez fordult, kifogásolva az MTV négy kormánypárti tagból álló kuratóriumi elnökségének jogszerûségét. Ön szerint mennyire legitim ez a testület mostani állapotában?

Cseh Gabriella: Nem igazán. A médiatörvény 55. paragrafusa elõírja, hogy minimum nyolc tagból kell állnia az elnökségnek, és pontos arányokat határoz meg, amikor azt mondja, hogy a tagok felét kormánypárti, a másik felét ellenzéki frakciók jelölik. Ez azt sugallja, hogy pártpolitikai becsatornázási szándékról van szó, hiszen mondjuk a Fidesz nem fog vadliberálisokat küldeni a kuratóriumba.

MaNcs: Jó, de van egy ellentmondás a törvényben: egyrészt azt mondja, hogy "a kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják", másrészt "nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet".

CSG: Ezt különbözõképpen lehet értelmezni, amit azért tartok aggályosnak, mert ha az egyik oldal nem él jelöltállítási jogával, akkor gyakorlatilag tájékoztatási monopólium jöhet létre. Tehát egyfajta politikai erõ kerülhet domináns helyzetbe. Ez nyilván azért született, hogy ne alakulhasson ki patthelyzet. Ha az egyik oldal döntési obstrukcióval él a jelöltállításnál, akkor az ne legyen akadálya a kuratórium megalakulásának.

MaNcs: Ha azt nézzük, hogy egyik ellenzéki párt sem állított jelöltet, akkor mennyire törvényes a csonka kuratórium?

CSG: Az önmagában nem törvényellenes szituáció, hogy az egyik politikai oldal nem jut konszenzusra a jelöltjeit illetõen. Ekkor lép be a médiatörvény azon szakasza, hogy ilyen esetben a másik oldalnak van joga feltölteni a kuratórium nyolcfõs elnökségét.

MaNcs: Tehát elvileg akár az is elképzelhetõ, hogy nyolc kormánypárti személybõl áll majd a testület?

CSG: Igen, ez a veszély fennáll. Az ellenzéknek fontos érdeke lenne, hogy minél hamarabb jelölteket állítson.

MaNcs: De akkor mi van a fele-fele elvvel?

CSG: Az a fõszabály. De itt egy kivételes helyzetrõl rendelkezik a médiatörvény, hogy a megegyezés hiánya miatt ne sérüljön egy fontosabb társadalmi érdek, egy közszolgálati médium mûködése. Értem és racionálisnak tartom a törvényhozói szándékot, ugyanakkor osztom azoknak az alkotmányossági aggályait, akik szerint fennáll a tájékoztatási monopólium veszélye.

MaNcs: Mi a véleménye a Fidesz álláspontjáról, hogy õk mossák kezeiket, az ellenzék nem tud megegyezni?

CSG: Ha tisztán jogilag nézzük a történteket, akkor ez valóban elmondható, függetlenül attól, milyen motívumok vannak e mögött az állítás mögött, és hogy milyen motívumok harcolnak egymással az ellenzéki oldalon.

MaNcs: Mit gondol arról, hogy a februárban megválasztott elnökségi tagok, mint a kuratórium képviselõi, még nincsenek bejegyezve a Cégbíróságon?

CSG: Ez komoly törvényességi gond, és a Legfõbb Ügyészség emiatt panasszal is élt az Országgyûlésnél. Határozott szakmai véleményem, hogy amíg nincs bejegyezve, addig nem legitim a testület, és nem jogosult különbözõ nagy horderejû döntéseket meghozni.

MaNcs: Az Alkotmánybíróság dönt a másik, nagy vihart kavart médiaügyben is. Az ORTT az AB-hez fordult az Írisz-per ítélete nyomán, és a döntésig felfüggeszti az RTL-szerzõdéssel kapcsolatos államigazgatási eljárást, tehát addig sem mondja fel a szerzõdést. Mit jelent ez magyarul?

CSG: Révész T. Mihály azt tartja alkotmányellenesnek, hogy az RTL-lel magánjogi szerzõdést kötöttek, a szerzõdést felmondani viszont államigazgatási eljárás keretében kellene. A magánjogi szerzõdés két egyenlõ fél megállapodását jelenti, az alkotmányban biztosított szerzõdési szabadság és a polgári törvénykönyv alapján egyenlõ jogaik vannak, tehát az egyik félnek nincsenek hatósági jogai akkor, ha a másik megszegi a szerzõdést. Ehhez képest a közigazgatási jogviszony esetében az egyik fél erõsebb, mégpedig a hatóság, tehát õ szabja a feltételeket.

MaNcs: Végül is mi változott a szerzõdéskötés óta? Az ORTT már akkor is hatóság volt, nem?

CSG: Persze. Révész itt azt vitatja, hogy õk hatóságként járnak el, amikor meghatározzák, hogy az egyes országos és helyi médiumok milyen feltételek mellett juthatnak frekvenciához. Az ORTT lényegében kiválasztja, kivel szerzõdik. A másik fél persze mondhatja, hogy nem szerzõdik vele, és ez egy polgárjogi motívum, de a következõ lépés az, hogy megkötik a szerzõdést, és az ORTT egyoldalúan különbözõ feltételeket szab. Nagyon erõs hatósági jogosítvány például, amikor az ORTT a törvényben meghatározott okokból felbontja a szerzõdést. A közigazgatási jogviszony sokkal alárendelõbb, parancsolóbb jogviszony. Magánjogi szerzõdésnél sokkal limitáltabbak a kényszerítõ eszközök, például csak perelni lehet. Valóban faramuci helyzet, hogy az ORTT félig hatóságként, félig polgárjogi jogalanyként szerzõdést köt, és utána hatóságként felbonthatja a szerzõdést.

MaNcs: Kolláth György alkotmányjogász a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy az ORTT törvényt sért, amikor felfüggeszti az RTL-szerzõdéssel kapcsolatos közigazgatási eljárását.

CSG: Szerintem sem függesztheti fel, erre csak a bíróságnak van joga. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 38. paragrafusa szerint csak a bírónak van joga arra, hogy eljárás közben egy alkotmányellenesnek vélt jogszabály miatt eljárást felfüggesszen, és az AB-hez forduljon. Arra a törvény mindenkinek ad lehetõséget, hogy ha alkotmányellenesnek tart egy jogszabályt, akkor errõl beadványt küldjön az AB-nek. Az ORTT tehát erre hivatkozva nem szakíthatja félbe az eljárást.

MaNcs: Végül is hogyan látja, mi következik a Legfelsõbb Bíróság jogerõs ítéletébõl? Fel kell függeszteni az RTL-lel kötött mûsorszolgáltatási szerzõdést?

CSG: Az biztos, hogy a bíróság közvetlenül nem utasíthatja az ORTT-t pályázati döntésének megváltoztatására. A bíróság azt állapította meg, hogy a döntés jogszabályellenes volt, de az ORTT az ügy egyedüli ura, a konzekvenciákat neki kell levonnia.

- seres -

szerző
- seres -
publikálva
1999/13. (04. 01.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra