Könyv: Feltárt tények (Ácsi!)

szerző
- seres -
publikálva
1998/31. (07. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A tények olyanok, hogy elmenekülnek, ha tényfeltáró újságíró közelít hozzájuk. Ilyenkor fiókok, akták vagy szociográfiák mélyére húzódnak, alámerülnek, kibekkelnek, de ha elhúz a médiaveszély, előbújnak, és megtalálják a romákat. A romákat valahogy mindig megtalálják a tények, a sok individuális tényből előbb-utóbb közös sors lesz, amelyet talán akkor lehet jobbra fordítani, ha ők meg a többségi társadalom előbb-utóbb megismeri, milyen tények halmazából áll a romák sorsa.

A tények olyanok, hogy elmenekülnek, ha tényfeltáró újságíró közelít hozzájuk. Ilyenkor fiókok, akták vagy szociográfiák mélyére húzódnak, alámerülnek, kibekkelnek, de ha elhúz a médiaveszély, előbújnak, és megtalálják a romákat. A romákat valahogy mindig megtalálják a tények, a sok individuális tényből előbb-utóbb közös sors lesz, amelyet talán akkor lehet jobbra fordítani, ha ők meg a többségi társadalom előbb-utóbb megismeri, milyen tények halmazából áll a romák sorsa.

A Másság Alapítvány által most kiadott kis kötet a romák-tények viszonylatból csak egy hangyafasznyit mutat be, de azt ezerrel. Hat riport a mai Magyarországon élő mai magyar romákról, az elmúlt egy-két év részben ismert tényterméséből, úgymint: rendőrök megverik a cigány vállalkozót, majd két év után pénzbírsággal megússzák, miközben a község tüntet a romák mint olyanok ellen (Andrassew Iván); az ártatlanul rablógyilkossággal vádolt roma férfit természetesen többször megverik a rendőrök, majd fájó, rákkeltő anyaggal kenik be a karját (Czene Gábor); egy város ellenáll a romák beköltözésének (Kibédi Varga Sándor); egy részeg rendőr belelő egy terhes roma asszonyba, aki a walkmanjével odasújt feléje (Pogány Ira); egy városi sörözőben nem szolgálnak ki egy vendéget, aki ránézésre és ténylegesen is roma, és aki aztán szerencsére megnyeri Magyarország első antidiszkriminációs perét (Cseri László); és ott van még egy szomorú és poétikus hangulatú riport két idős néniről, akik túlélték a roma holocaustot (Prieger Zsolt).

"Ha fájt is a némaság, nem volt rá orvosság. A félelem tűrésre ösztökélt. Ennek szakadt most vége" - írja bevezetőjében Bíró András. És tényleg.

- seres -

Másság Alapítvány-NEKI, 136 oldal, 780 Ft

szerző
- seres -
publikálva
1998/31. (07. 30.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...