FKgP-s visszalépések: Szabad a kisgazda

  • - seres -
  • 1998. május 21.

Belpol

"Az pedig, hogy a kisgazdákkal egy koalícióban legyünk, a legrosszabb álmainkban se kerüljön elő", nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak, igaz, nem most, hanem 1991-ben. A Fidesz azonban most sem repes az örömtől, hogy netán az FKgP-vel köthet kényszerkoalíciót (lásd az előző oldalt), és a kisgazdák is fogcsikorgatva készülnek a kormányzásra. A Fidesz javára történő visszaléptetés természetesen egyáltalán nem automatikus folyamat, sőt megannyi időzített bombát rejt.
"Az pedig, hogy a kisgazdákkal egy koalícióban legyünk, a legrosszabb álmainkban se kerüljön elő", nyilatkozta Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak, igaz, nem most, hanem 1991-ben. A Fidesz azonban most sem repes az örömtől, hogy netán az FKgP-vel köthet kényszerkoalíciót (lásd az előző oldalt), és a kisgazdák is fogcsikorgatva készülnek a kormányzásra. A Fidesz javára történő visszaléptetés természetesen egyáltalán nem automatikus folyamat, sőt megannyi időzített bombát rejt.

A fiatal magyar polgári demokraták addig lebegtették a dolgot, amíg bírták - pont egy hétig tartott a szusz. Aztán eljött a vasárnap este, vele A Hét című tévéműsor, és Pokorni Zoltán alelnök véget vetett a találgatásoknak. "Nem" - közölte tömören és határozottan arra a kérdésre, elképzelhető-e egy Fidesz-FKgP koalíció. Márpedig a kisgazdák nagyon készülnek erre, pláne amióta egy múlt hét eleji elnökségi döntés nyomán a Belgrád rakpartról kiment a körfax, hogy a megyei elnökök saját hatáskörben dönthetnek a második fordulós visszaléptetésekről, azzal persze, hogy "minden körülmények között a nemzeti oldal győzelmének biztosítását" tartsák szem előtt.

Torgyán azért is döntött így, hogy pacifikálja a lojalitás és lázongás között vergődő megyei elnököket (a "parasztbázist", ahogy egyik informátorunk nevezte), akik az elmúlt években, de leginkább a jelöltállítás során egyre növekvő szkepszissel figyelték, amint nem éppen tősgyökeres kisgazda karrierpolitikus-tanácsadók eltolják az elnököt a fülbevalós fiúk mellé. Sokan kifejezetten 007-es fideszes ügynöknek tartják például Pokol Béla alkotmányjogászt, Torgyán jelenlegi legfontosabb emberét, aki szerintük a lehetetlen orbáni feltételek belső végrehajtója.

Orbán Viktor még a választás éjszakáján ajánlotta fel, hogy

mindenhol visszalép

a fideszes jelölt (20-21 emberről van szó), ahol más ellenzéki jelölt megelőzi, cserébe hasonló magatartást vár más pártoktól. A gyakorlatban ez főleg a kisgazdáknak jelent sakkozási feladványokat országszerte, nekik kellene 70-75 helyen visszalépniük polgári jelölt javára. Torgyán hivatalosan 65-67 választókerületben hajlandó engedni, és 30 fideszestől várna visszalépést - kissé irreális követelés, tekintve, hogy az FKgP-nek 6 első és 14 második helyezettje van, igaz, ő abból indul ki, hogy a 93 harmadik helyet elért jelöltjük közül sokan sanszosabbak, mint a polgárok.

Értesülésünk szerint azonban Torgyán és Pokol között komoly érdekkonfliktus alakult ki: Pokol mindenképpen meg akarja szervezni országos szinten a visszaléptetések hálózatát; erről múlt kedden délelőtt még sikertelenül tárgyalt Kövérrel, de mobiltelefonon ideiglenesen befagyasztotta több megye visszaléptetési döntéseit, amíg a központ másképp nem rendeli. Torgyán azonban minél kevesebb helyen akar engedni, növekvő bizalmatlansággal tekint a Fidesz lebegtetésére, és azon van, nehogy egy 24-i elsöprő Fidesz-hangulat abszolút többséghez juttassa Orbánékat - kisgazdavoksokkal.

Bízni mindkét fél csak abban bízhat, amit a Gallup legutóbb kimutatott: hogy az első forduló FKgP-szavazóinak 74 százaléka a Fideszre fog szavazni. Végigtelefonáltuk a legtöbb megyét, és bár lapzártakor még több helyen folynak a tárgyalások, az összkép az, hogy nem egyszerű a visszaléptetés.

Komoly konfliktus

csak két elnök körül volt: Tiszakécskén Kiss Imre László (FKgP) a maga 23,9 százalékával nem hajlandó visszalépni az első helyen álló Lezsák Sándor (MDF, 25,8 százalék) javára ("nem tudtunk kompenzációt kapni az önkormányzati választásokra", tudtuk meg), Mátészalkán pedig a harmadik helyezett Szabó István fiatal polgár (13,5 százalék) nem támogatja Torgyán Józsefet (első hely, 36 százalék), ezért Pokol Béla felfüggesztette a veszprémi egyezkedést. Békésben is "nehéz menet" volt, tudtuk meg: a 3. sz. körzetben a Fidesz nem akart visszalépni Pallag László megyei elnök javára, megegyezés egyelőre nincs.

Baranyában, Komáromban teljes az automatizmus, "a tagság nemzeti összefogást követelt". Bács-Kiskunban, Hevesben "voltak viták" a Fidesszel, de legalább "nem anyáztuk egymást". Csongrádban is inkább összefogó-kormányváltó a hangulat, de a Fidesz itt sem tett engedményt az önkormányzati választásokra. Fejérben már igen, de az alkuról a kisgazdák nem nyilatkoztak. Jász-Nagykun-Szolnokban megvan a paritásos 4-4 visszaléptetés, a helyi FKgP külön körlevélben szólítja fel bázisát, szavazzon a Fideszre. Pest megyében egy kisgazda lép vissza, megállapodás nincs, mindenki a Fidesz "kölcsönösségére" (értsd: önkormányzati ígérvényeire) vár. A Lendvay utca azonban hallgat, és - hivatalosan - nem tárgyal.

A fővárosban sok kisgazda a folytatás mellett döntött. Az érvénytelen Szabolcs-Szatmár megye kisgazdái is indulnak újra, ahol szoros a verseny; "azt ne várják, hogy a kisgazdák majd átszavaznak". Somogyban nem volt egyeztetés, nem értik a Fideszt, bizalmatlanok Pokornival, de azért "a nemzeti összefogás jegyében" két jelölt visszalép. Itt hívják fel a figyelmünket arra is, hogy a visszalépéssel elúszik a kisgazda jelöltek kétszázezer forintos nevezési költsége, a pártkassza ugyanis nem fizet. Vas megyében teljes a kiakadás a "kaméleon" Fideszre, félnek attól, hogy kisgazdaszavazatokkal meg sem állnak az MSZP-ig.

Zalában

zsarolónak

nevezik a Fidesz pozícióját, nem bíznának rájuk egy kanyi vasat sem, nemhogy a kisgazda értékeket; csak Keszthelyen lép vissza a helyi kisgazda - nem nagy kunszt persze, negyedik lett. Győr-Sopronban "feszült a viszony" a Fidesszel, egy helyen várható visszalépés. BAZ megye pedig kőkemény: "nem lépünk vissza, nincs miről tárgyalni", mondta egy érces bariton a Narancsnak. "A Fidesz nem söpörhet le minket, mint a piszkot. Ennyit azért ér a kisgazda eszme. A választások után is szükség lesz a Független Kisgazdapártra." Persze, de a csapda az, hogy a kisgazdapárt vezetésének most egyszerre van szüksége lojális és önálló arcot is felmutató megyékre. És eddig csak 50-60 mandátum biztos.

A sok biztos mandátum reményéről tárgyaltak ellenzéki vezetők a választást követő hétfő este Makovecz Imre építész házában. Nem ez volt az első ilyen találkozó, és mivel az FKgP-t frusztrálta Makovecz és a jelenlévők egyoldalú Fidesz-pártisága (hogy tehát a kisgazdák mindenáron lépjenek majd vissza a második fordulóban), a párt lehátráltatta emberét a hétfői randiról. Nem hivatalosan ott volt ugyan egy vidéki kisgazda, de ő - úgy tudjuk - nem Pokol Bélának, hanem a rivális tanácsadói teamnek, Molnár László választási irodavezetőnek és Atyánszky György gazdasági tanácsadónak jelentett. Kérdés, hogy egy kisgazda kormányszerep az elnök körül nyomulók mely körét emelné hatalomba, a gazdaság területén mondjuk a latens MSZP-barátnak tartott Szabadi Bélát vagy a piacbarátabbnak mondott Tamás Károly agrárszakértőt.

Torgyán Józsefnek tehát, aki meg nem erősített értesülésünk szerint egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettesi posztban látná leginkább saját jövőjét, igen sokféle szempontra kell figyelnie, amikor a kisgazda jelöltek visszaléptetéséről gondolkodik. És ebből csak egy szempont az, hogy 29-én nagyválasztmányi ülés lesz, ahol megválasztják az FKgP új elnökét. Igaz, eddig egyetlen jelölt van.

- seres -

Figyelmébe ajánljuk