Horn Gyula ´56-os múltja: Láthatatlan írás III.

  • - seres -
  • 1998. december 10.

Belpol

Néhány hete kissé elhamarkodtuk a címadást a hírrovatban: Lezárult a Horn-ügy, írtuk, pedig dehogy. Sejthettük volna, hogy a szabályos oknyomozást végző Deport ´56 ezúttal sem hagyja annyiban a katonai ügyészség döntését, és ismét panasszal él a nyomozás leállításával szemben. Igazuk is lett, a vizsgálat folytatódik. Kisvártatva új komponenssel bővült a szerteágazó sztori: a Pénzügyminisztériumban előkerült egy Horn-dosszié.
Néhány hete kissé elhamarkodtuk a címadást a hírrovatban: Lezárult a Horn-ügy, írtuk, pedig dehogy. Sejthettük volna, hogy a szabályos oknyomozást végző Deport ´56 ezúttal sem hagyja annyiban a katonai ügyészség döntését, és ismét panasszal él a nyomozás leállításával szemben. Igazuk is lett, a vizsgálat folytatódik. Kisvártatva új komponenssel bővült a szerteágazó sztori: a Pénzügyminisztériumban előkerült egy Horn-dosszié.

Ha valaki nem követte volna teljes részletességgel a Horn-akták szappanoperájának mindegyik epizódját, röviden az előző két rész tartalmából (Láthatatlan írás I., II., Magyar Narancs 1998. július 23. és augusztus 20.): két, egymásnak ellentmondó életrajzi adat miatt nem egyértelmű, mikor lépett be Horn Gyula 1956-ban a forradalmat leverő karhatalmisták közé, november vagy december közepén. Ez annyiban érdekes, hogy Horn saját elmondása szerint is ott volt december 6-án a Nyugati pályaudvar előtti MSZMP-tüntetésen, ahol egy sortűz során megöltek öt embert. Kérdés, hogy karhatalmistaként vagy csak "szimpatizánsként".

Az akkori miniszterelnök átvilágítása nem hozott eredményt, mert a bíráknak nem lehetett betekintésük Horn tiszti szolgálati adatlapjába és kézzel írt önéletrajzába - az okmányok ugyanis 1993 novemberében eltűntek a Honvédelmi Minisztérium (HM) Központi Irattárából, csak Kubinyi Ferenc Vaskorona című művében bukkannak fel facsimilében.

A Budapesti Katonai Ügyészségen szeptember elején lefolytatott meghallgatások információnk szerint ellentmondásos eredményhez vezettek. Csárádi József, a HM irattárának vezetője és Strausz Sándor nyugállományú ezredes, az akták elszállítója abban egyetértett, hogy Strausz Szőke László, a HM akkori Rehabilitációs Bizottságának elnöke számára vette kézhez a Horn-dossziét az irattárban. Szőke a Történelmi Igazságtételi Bizottságnak volt ezzel segítségére, amely az ´56-os sortüzekkel kapcsolatban vizsgálódott. (Eddig az volt a gyanú, hogy Kubinyi kérette ki a HM-ből a papírokat, mert eljutottak hozzá a fénymásolatok.) Csárádi, úgy tudjuk, azt állította, személyesen adta át az "anyaggyűjtőt" Strausznak. Strausz viszont azt mondta jegyzőkönyvbe, hogy Csárádi egy beosztottjával hozatta ki az aktát az irattárból. A két memória abban is eltér - és ez az igazán lényeges kérdés -, vajon valóban visszavitte-e Strausz az iratokat még aznap, ahogy ő állítja, vagy nem (ezt mondja Csárádi, akit lapzártáig sajnos nem tudtunk elérni). Az ellentmondást információnk szerint a két személy szembesítése sem oldotta fel.

A Deport ´56 közleményben kiadott kérdése szinte magától értetődik: ha Strausz nem vitte vissza a Horn-iratokat, akkor az irattár vezetője miért nem kezdte el keresni vagy számon kérni őket az elmúlt évek során? A Deport mindenesetre úgy látta jónak, hogy állást foglaljon az ügyben, és "hivatali visszaéléssel" vádolja meg a HM irattárának vezetőjét. A HM Hadkiegészítő Parancsnokság pedig arról tájékoztatta a Deportot, hogy Horn tiszti szolgálati adatlapját a 70-es években csak hiteles okmányok alapján, az érintett személy jelenlétében lehetett kitölteni - egy plusz érv a november 15-i belépési dátum mellett. A Katonai Főügyészség mindenesetre a nyomozás folytatását rendelte el az új információk birtokában.

Közben új szál került elő az ügyben, amely már eddig is kiszúrhatta volna az ember szemét (képzavar). Horn 1956-ban és utána a Pénzügyminisztériumban dolgozott, logikus tehát, hogy kell lennie róla személyzeti anyagnak a PM-ben. Volt is. Erre mellesleg maga az érintett hívta fel a figyelmet egy igen emocionális november 7-i Magyar Nemzet-interjúban. "Minden papír bizonyítja, csak utána kell nézni a Pénzügyminisztériumban meg a Belügyminisztériumban, hogy én semmiképpen sem vehettem részt karhatalmistaként azon az eseményen, mert később léptem be a szolgálatba. (...) A mostani kampány is hazugság" - közölte Horn Gyula, aki a múltját firtató kérdésre így reagált: "Ez a világ legnagyobb szemétsége. Tudniillik minket ütöttek-vertek ott a Nyugatinál." Ezt sem tudtuk eddig (és nincs a Cölöpökben), hogy a nem pufajkás Hornt ütötte-verte a tömeg egy, az MSZMP által szervezett provokációs tüntetésen.

A Deport ´56 elnöke, Szerdahelyi Szabolcs kérdésünkre elmondta: az interjú után valóban megkeresték a PM irattárának vezetőjét, maradt-e náluk bármilyen Horn-irat. Rozsné Somogyi Ildikó hamarosan arról számolhatott be a civil szervezet vezetőjének, hogy találtak egy Hornról szóló személyi anyagot, és ezt át is adta a Humánpolitikai Főosztálynak. A MaNcs ott azt az információt kapta, hogy nem nyilatkozhatnak az akta tartalmáról, de a törvény bármilyen betekintést Horn engedélyéhez köt. A PM sajtófőnöke, Prickler Ferenc ezenkívül érdeklődésünkre elmondta: az iratoknak csak egy kis részét őrzik a minisztériumban, a többit a volt személyzeti osztály átküldte az MSZMP Központi Bizottságának - hogy mit és mikor, egyelőre nem tudni.

A Deport mindenesetre levélben kérte Járai Zsigmond minisztert, vizsgáltassa ki a PM-ben régen és ma őrzött iratok sorsát, és újabb beadványt nyújtott be a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalának, amelyben kérte, terjesszék ki a Nyugati előtti sortűz ügyének nyomozását Horn Gyulára is (Hornt korábban éppen a hiányzó iratok miatt kivonták ebből a körből). A történelem malmai tovább őrülnek, a Horn-szappanopera érdeklődés hiányában folytatódik.

- seres -

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.