Bárány Tibor

Cserna-Szabó András és Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! Alternatív Trianon

„Kérjük, ne beszélgessenek a Star Warsról, amíg a mozi épületében tartózkodnak. Mások most látják a filmet először, és nem szeretnék, ha valaki elspoilerezné nekik az egészet. Köszönjük szépen az együttműködést!”

„Maga marha”, torkollja le Kompolthy Zsigmond, a Pannon pestis szerzője Bán Zoltán András kritikust, lapunk egykori szerkesztőjét a Literán közölt páros interjúban.

Márkus György „életművének jelentőségéről, gondolkodói magatartásának egykor széles körű hatásáról még a bölcseleti irodalom iránt fogékony itthoni olvasóközönség jó részének sincs igazán tudomása”, írta negyedszázada Lakatos András a filozófus 60. születésnapjára összeállított tanulmánykötet előszavában (Lehetséges-e egyáltalán?).

A Hasítás Garaczi László lemur-sorozatának ötödik kötete. Ha hagyományos memoárfolyammal lenne dolgunk, bármit jelentsen is a „hagyományos” (meg a „memoár” és a „folyam”), most a recenzens azt írná: az új mű az íróvá válás regénye.

Tamás Gáspár Miklós terjedelmes cikkben (Magyar Narancs, 2018. január 11.) vizsgálja, milyen változásokra kell felkészülnünk a kormányzás gyakorlatában a Fidesz esetleges győzelme után, s mellékesen (művelt honpolgároknak: per tangentem) kifejti nézeteit a magyar kultúráról is.

Csabai László előző kötete, a 2014-es Száraz évszak 294. oldalán arról értesülünk: Boldog Barnabás, a világhírre jutott nyárligeti mentalista avagy parafenomén, később a város megbecsült polgára „kedvenc nyárligeti regényhősének szerelméről” nevezte el a kislányát – Szonyecskának, hiszen Szindbád, a nyomozó tragikus sorsú szibériai partnere történetesen ezt a nevet viseli.

A metareflexív betét a kényelmes kritikusok utolsó mentsvára. Bartók Imre új regénye tele van ilyen betétekkel: a főhős könyves szakember, aki munkaköri kötelességeként keresztül-kasul bejárja Európát (Malmőtől Mallorcáig, Londontól Isztambulig), könyvvásárról röppen kulturális fesztiválra, kiadói mítingről exkluzív szakmai fogadásra – így hát utazás közben bőven van ideje az irodalom természetéről vagy a könyvpiac működéséről elmélkedni. Elég néhány rövid idézet, vélhetnénk, és a kritika már meg is írta magát.

Idén jelent meg harmadik regénye, az Utolsó kentaur című "társadalmi lektűr". Előző regényéért (Kommunista Monte Cristo) nemrég megkapta az Európai Unió irodalmi díját. Az irodalmi életről, történetek és tanulság viszonyáról, a groteszk magyar történelemről és a politikai radikalizmus nevű "szabadidős tevékenységről" kérdeztük.