Beszterczey Judit

Suttogónak nevezik azt a lovászt, aki jelenlétével, szavai és gesztusai segítségével képes a lovat megszelídíteni. Noha nem szereti a kifejezést, mégis ő a legismertebb magyar suttogó.

Fegyencedzésnek hívják azt a mozgásformát, amelynél kizárólag saját testsúlyával erősít a sportoló. Az efféle edzések rendszerét bizonyos Paul "Coach" Wade fejlesztette ki a sitten, az egyszerű, mégis rendkívül hatásos módszer Magyarországon is egyre népszerűbb. Az egyik legismertebb itthoni képviselője, a 20 éves Jay pár éve még elhízott kamasz volt.

A Bács-Kiskun megyei Tázláron élő tenyésztő szerint a manapság divatos fajták térnyerése miatt egyre kisebb a hazai kuvaszpopuláció, ugyanakkor a tengerentúlon, valamint a skandináv államokban imádják a fajt. Úgy látja, végre el kell oszlatni a kuvasszal kapcsolatos előítéletet és téveszméket.

Épp huszonöt éve határozta el, hogy itthon is meghonosítja a Valentin-napot. A ma is aktív kertészmérnök-virágkötő szerint a Bálint-nap nem amerikai konzumőrület, hanem az ókorból eredő ünnep.

A Műegyetem és a kertészeti egyetem elvégzése után gyakorló tájépítészként kezdett el a rúdtánccal foglalkozni Bardóczy Ilka. A 32 éves mérnöknek nem volt sportolói múltja, de két év alatt kétszeres rúdtáncvilágbajnok lett.

Néhány évvel ezelőtt egy nagyáruházban vásárolta meg legelső palántáját, ma már harmincféle paprikát nevel otthonában, ami európai viszonylatban is komoly mennyiség.

A hazánkban élő több ezer vasútbarát között csak elvétve akad olyan megszállott, aki saját vonalat épít a kiskertjébe. Nem hivatalos források szerint jelenleg hat háztáji kisvasút van Magyarországon, az egyik Gyulán. Felek Ferenc azonban nemcsak építőként, hanem a keskeny nyomtávú vasutak szakértőjeként is közismert, ráadásul jelentős síngyűjteménnyel büszkélkedhet.

Gyula lakói újabban egy jótékonysági félmaratoni futásra edzenek. A nemzetközivé vált rendezvény bevételét a sérült gyerekek gyógykezelésére fordítják a szervezők. Idén az ép és mozgáskorlátozott sportolók mellett vak versenyzők is megméretik magukat a fürdővárosban.

26 éves, de már komoly szakmai sikerek vannak mögötte. Jonatánpálinkája ezüst-, bodzapálinkája bronzérmet nyert három éve az egyik legrangosabb európai párlatversenyen, a bécsi Destillatán. Idén Klagenfurtban, a World Spirit Awardson birs- és szederpálinkája egyaránt aranyérmes, az általa vezetett Gyulai Pálinkamanufaktúra a harmadik legeredményesebb lett a világ főzdéi közül.

15 évesen került élete első és egyetlen munkahelyére, a Gyulai Húskombinátba Bogár Istvánné (Éva) hentes-mészáros. A zsadányi lányt húsz éve vitte először a munkásbusz a gyárba, ott ragadt. A nyolcvanas években még nem számított különlegességnek a női hentes.

A 31 éves versenyző tavaly május elseje óta veretlen az amatőrök között. Pedig szinte véletlenül és igen későn, többgyermekes anyukaként vált fogathajtóvá. Úgy véli, ennél magasabbra akkor juthat, ha támogatókat talál, mivel szerinte ebben a sportágban is leginkább a pénz határozza meg, hogy ki a legjobb. A gyulai kórház intenzív osztályán dolgozó nőt viszont nem engedi hosszú szárra a fizetése.

Közel 20 éve vásárolta meg a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet tehenészetét, néhány szarvasmarhával és két napra elegendő takarmánnyal. A telep jelenleg 3 milliárd forintot ér, évente több mint 6 millió liter biotehéntejet állítanak elő itt. A 70-es éveit taposó, fővárosból vidékre települt nagyvállalkozó emellett még egy helyi kastélyt is felújíttatott.