"Egy határozott réteg keresi" - Ráki Ferenc biotejtermelő

  • Beszterczey Judit
  • 2010. november 11.

Lélek

Közel 20 éve vásárolta meg a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet tehenészetét, néhány szarvasmarhával és két napra elegendő takarmánnyal. A telep jelenleg 3 milliárd forintot ér, évente több mint 6 millió liter biotehéntejet állítanak elő itt. A 70-es éveit taposó, fővárosból vidékre települt nagyvállalkozó emellett még egy helyi kastélyt is felújíttatott.
Közel 20 éve vásárolta meg a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet tehenészetét, néhány szarvasmarhával és két napra elegendő takarmánnyal. A telep jelenleg 3 milliárd forintot ér, évente több mint 6 millió liter biotehéntejet állítanak elő itt. A 70-es éveit taposó, fővárosból vidékre települt nagyvállalkozó emellett még egy helyi kastélyt is felújíttatott.

Magyar Narancs: Miért éppen a biotej?

Ráki Ferenc: Az ezredfordulós gazdasági fellendülés idején éreztem úgy, hogy Európában hatalmas igény van a biotermékekre, ami ráadásul számunkra is kitörési lehetőség. Amikor 1995-ben megvettük a telepet, gyakorlatilag banki követeléseket vásároltunk meg. A Lenin Tsz-ben szinte a fű se nőtt már, a lesoványodott állatok éhesek voltak. A biogazdálkodást egészen véletlenül fedeztem fel, egy angol farmon: átnéztük a szakirodalmat, belevágtunk. 2000-ben álltunk át a biogazdálkodásra. Jelenleg 2000 marhánk van, 2500 hektár földterületen gazdálkodunk. Amikor rátaláltunk a biogazdálkodásra, arra gondoltam, hogy egész életemben mezőgazdasággal foglalkoztam, több ezer tonna műtrágyát, növényvédő szert használtam fel. Akkoriban közelítettem a 70. évemhez, úgy éreztem, egy biogazdaság méltó befejezés lehet.

MN: 2000-ben kezdték, de csak 2003-ban ihatták meg az első pohár tejet.

RF: Tanúsított biotejről beszélgetünk. Az Európai Unióban és Magyarországon is rendkívül szigorú törvények alapján lehet biogazdálkodással foglalkozni. Ezeket szigorúan ellenőrzik, és be is tartatják: Magyarországon erre a Biokontroll nevű társaság szakosodott. A törvények szerint ugyanis három évig kell műtrágya és növényvédő szer nélkül művelni a földet. Ezenfelül minimum 6 négyzetméternyi mozgásterületet kell biztosítani az állatnak - mi még a karámrendszereket is így építettük ki -, és legalább fél éven át kell etetni bioföldről származó takarmánnyal. Továbbá szigorúan tilos antibiotikumot adni az állatnak, a beteg jószágot vagy homeopátiás szerekkel próbáljuk gyógyítani, vagy a takarmányozással. Egyazon állatot életében egyetlenegyszer szabad állatorvosi szerrel, gyógyszerrel kezelni, ha másodszor is megbetegszik, ki kell vonni a biogazdaság termeléséből.

MN: Mi a különbség a közönséges tej és a biotej között?

RF: A biotejnél jó néhány olyan paraméter is számít, ami a közönséges tejnél nem. Ilyen az úgynevezett szomatikus sejtszám, ami a tej egyik legfontosabb alkotórésze. Ez gyakorlatilag a tőgyből leváló sejtek mennyisége, és ha ez túl magas, akkor baj van. Figyeljük a csíraszámot is, tehát azt, hogy mennyi baktérium van a tejben. A közönséges tejnél ezeket nem mérik.

MN: Ezek szerint néhány évszázada műtrágya és antibiotikum híján biotejet állítottak elő a paraszti gazdaságok.

RF: Tökéletesen így van. Borsod megyében, parasztcsaládban nőttem fel, imádtam azt a habos tejet, amit édesanyám frissen fejt. Valóban biotejet ittam, mert kizárólag természetes takarmányt kaptak a jószágok. Valamennyi feltétel megvalósult, egyet kivéve: régebben számos alkalommal kikötötték a teheneket az istállóban, nos ez ma szigorúan tilos a mai biogazdaságokban.

MN: Mennyivel drágább a biotej?

RF: Az előállítás költségei miatt drágábban adjuk a kereskedőnek a termékünket. Míg a konvencionális tej 70 forintba kerül, a biofarmról 90-ért viszi el a kereskedő. Ez nem vészes összeg, azonban a boltosok irgalmatlan árréssel dolgoznak: 450-500 forintért adnak egy litert. Nem a termelő és nem a feldolgozó húzza a busás hasznot, hanem számomra érthetetlen módon a kereskedők. Ugyanakkor elég nehezen lehet dupla haszonnal eladni a biotejet. Miután a magyar piacon körülírható mennyiségben, határozott réteg keresi, inkább az export felé nyitunk.

MN: Melyik ez a "határozott" réteg ?

RF: Jómódú és egészségtudatos emberek. A kettő nem feltétlenül jár együtt: sokszor elnézem, hogy hiába szembetűnően tehetős egy család, inkább elviszi a 130 forintos szlovák tejet. Úgy vettem észre, inkább a fővárosiak isznak biotejet, vidéken meglepően mérsékelt az érdeklődés. Itt, Békés megyében speciális mozgóárusító tejeskocsiról és három, gyulai üzletekben található biotej-automatából értékesítjük a tejet, de naponta 30-40 liter fogy egy-egy kihelyezett gépből. Magyarországon a tej már gyakorlatilag egyet jelent az olcsó dobozos tejjel. A vásárlók általában az alacsonyabb zsírtartalmúakat veszik.

MN: Több táplálkozáskutató szerint egészségtelen a tej: bizonyos enzimeit, például a kazeint, nem tudja lebontani a felnőtt szervezet.

RF: Én mégis népegészségügyi kérdésnek tartom a tejfogyasztást. Tény, hogy egyesek érzékenyek a tejcukorra, van, aki a tejfehérjére allergiás, és bár kapni már laktózmentes tejeket, azoknak az íze nem kifejezetten hasonlít az eredetihez. Egyébként aludttejet a tejcukorérzékenyek is fogyaszthatnak. Azonban a tejfehérje-érzékenység ellen valóban nincs jó módszer, a fehérjét kizárólag akkor veszik ki a tejből, ha sajtot készítenek.

MN: Úgy tudom, iskolákba is vinnék a biotejet.

RF: Próbálkoztunk, azonban az ÁNTSZ kizárólag a fölözött tejet engedélyezi az általános iskolákban: a 3,8-es zsírtartalmú biotejet, az úgynevezett teljes tejet nem. Elkeserít a dolog, hiszen amikor beindult a biotejtermelés, az tűnt a legegyszerűbbnek, hogy kis poharakba csomagoljuk, és a környék oktatási intézményeibe szállítjuk. A döntést azzal a valójában téves elmélettel igazolja az ÁNTSZ, hogy a 3,8 százalékos zsírtartalmú tej nagyon hizlal. Pedig ha összehasonlítjuk, mennyi olajat, zsírt használunk főzéskor, s milyen ételekért rajonganak a fiatalok, akkor a tej zsírtartalma elenyésző. Sajnos a Magyar Tejkutató Intézet kutatói sem tudták annak idején a népegészségügyet meggyőzni, hogy valójában a tejzsír tartalmazza az alapvető vitaminokat és zsírsavakat.

MN: Ön mennyi tejet iszik naponta?

RF: Néhány éve már nem iszom nyers tejet, korábban napi fél liter volt az adagom. Az utóbbi időben áttértem az aludttejre, amit mindennap a feleségem készít el, kefirrel beoltva.

MN: Gabonával is foglalkoznak. Miért akarják az ősi magyar búzafajtát, az alakort ismét termeszteni?

RF: Az alakor fehérjegarnitúrája rendkívül egészséges, biosört főzünk majd belőle. Kifejezetten ellenálló, a gombákkal szemben rezisztens ősi fajtáról van szó, aminek igen nagy a tápanyagtartalma. Az alakor a mostani körülmények között azonban nehezebben terem: kövérebb a talaj, tavasszal az első eső hatására eldől a növény. De ha minden jól megy, jövőre már palackozunk biosört, egy piszkei cég pedig biosütit készít az alakorból.

MN: Idén új biogázüzem építésébe is belevágott.

RF: Rendkívül sok szárazanyag keletkezik földjeinken. A maradék szerves hulladék, például a másodéves széna, silóhulladék, fű és természetesen az állati eredetű szerves trágya mind felhasználatlanul marad. A biogázüzemben pontosan ezeket a szerves hulladékokat lehet felhasználni, áramtermelésre. Az üzemben a szerves trágya erjedéséből leginkább metán és szén-dioxid keletkezik, amiből a metán áramtermelésre is alkalmas. A keletkező "hulladékhő" felhasználásával lucernát, kukoricát szárítunk. Szeretnénk továbbá fóliás biokertészetet építeni, amit ugyancsak evvel fűtenénk. A biogázfolyamat végén egy hatszázalékos nitrogéntartalmú folyadék marad meg, ami kiválóan alkalmas a tavaszi szervestrágyázásra. A Körös-Maros Biofarm tavaly nyerte az Európai Unió egyik pályázatán, a biogázüzem legkésőbb december elsejére elkészül.

MN: Uniós támogatással újjáépíttette a gyulavári kastélyt, ami már az enyészeté volt. Hogyan függ ez össze a biogazdálkodással?

RF: Ideológiám, hogy az adott helyszínen gazdálkodó üzletemberek tevékeny felelősséggel tartoznak a szűkebb környezetük iránt. Kötelességemnek tartottam, hogy segítsek Gyulavárin, hiszen a környéken a biofarm a legnagyobb foglalkoztató. Amikor 1995-ben először jártam itt, a kastélyban volt egy lepukkant téesziroda, ott tárgyaltam. Kitaláltam: vegyük meg az épületet, és állítsuk helyre az eredeti szépségét. Ám a felszámoló akkoriban négymillió forintot kért az épületért, mi pedig a szarvasmarhatelep megvásárlása után nem tudtunk ennyit fizetni érte. Később beindult a gazdaság, én pedig nem álltam el az ötlettől. Egy EU-pályázat révén 550 millió forintot nyert az alapítványunk a felújításhoz, amelyhez 5 százalékot kellett még hozzátennünk. Az önkormányzat is jelképes összegért adta a kastélyt és a hozzá tartozó területet. 2007-ben nyílt meg, impozáns, igényes lett, és a biogázüzem elindításával megpróbáljuk ezt is saját energiával ellátni.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.