Bori Erzsébet

A mozi - értsd: a hollywoodi(as) nagyfilm - jó ideje mélyrepülésben, nincs az a bársonyos zsöllye, nincs akkora vödör pattogatott kukorica, ami ezt feledtetni bírná. Az Oscarra hajtó presztízsfilmek oroszlánrésze szánalmas és/vagy nevetséges, a hype már a DVD előre hozott megjelenéséig sem tart ki.

92 éves korában elhunyt a legnagyobb magyar és az egyik legnagyobb európai filmrendező. Friss írásaink elkészültéig elsőként egy hallatlanul izgalmas régebbi interjúval emlékezünk rá, amelyben a magyar filmek mellett Orbán Viktor politikájáról is kifejtette véleményét.

És lett egy lovunk. Aki - adjunk ez egyszer igazat az ifjú Csurka Istvánnak abban, hogy „a ló is ember” - 2007-től zsinórban tizenkétszer nyert,

E sikersztori igazi hősét nem tartják számon az annalesek. Hiába kerestem, nem tudtam kideríteni, ki volt az a lángelme, aki meglátta David Suchet-ben az eszményi Hercule Poirot-t.

1960-ban a Moszad ügynökei Buenos Airesben elkapták, és Izraelbe vitték Adolf Eichmannt. A kalandfilmbe illő történet nem kerülhette el a sorsát, többször is vászonra vitték. Ez most egy másik történet, azokból az évekből, amikor a 20. század egyik legnagyobb hatású politikai gondolkodójának pályája összekapcsolódik a végső megoldás fő kivitelezőjének tartott náci hivatalnokéval.

Szász János korábbi munkáit, főként a Witman fiúkat tekintve szinte magától értetődő választásnak tűnik következő adaptációként A nagy füzet.

Evés közben jön meg az étvágy... Umberto Eco a nyolcvanas években kapatott rá minket a kultúrtörténettel ötvözött thriller, történelmi regénybe ágyazott detektívhistória ízére, de egyedül nem győzte a főzést (következő regényére, A Foucault-ingára tíz évet kellett várni), követői-utánzói pedig meg sem közelítették a színvonalát.

Annak idején, amikor győztes új médiumként lenyomta és szabályosan a csőd, a megsemmisülés szélére vitte a mozit, a televízió grátisz vette az elsöprő sikert, és most ugyanolyan reflektálatlanul és értetlenül mereszt nagy, ártatlan szemeket a soros paradigmaváltásra, amelynek ő az áldozata. És persze küzd ellene tiszta erőből.

Most ráfaragtak a sompolygásra azok, akik (velem együtt) nem tudták kivárni, amíg valamelyik tévécsatorna hazahozza a Killing eredetijét, a dán Forbydelsent. Ami végül megérkezett, de az 1. részből kiderült, hogy a sztorit ismerőknek nincs itt már keresnivalójuk.

Hudec (eredeti nevén Hugyecz) László 1893-ban, a Monarchiában született, Besztercebányán. Építőmester apja keze alatt tanulta ki a szakma alapjait, majd a budapesti Műszaki Egyetemre ment elméleti képzést szerezni. De közbeszólt a háború.