Böröcz László

  • Böröcz László

Böröcz László cikkei

Postagalamb-tenyésztés: Madáreresztők

  • Böröcz László
Parti Nagy Lajos könyvében, a Hősöm terében Tubica Cézár és Rencike világuralomra tör. Persze a galambok populista csőcselékként való ábrázolása nem több, mint írói fogás, mégsem árt egy kis rehabilitáció. Lássuk a postagalambot, amely voltaképpen Rencikéék fajának kitenyésztett változata, és annyira hasonlít is rájuk, hogy a laikus első pillantásra meg sem tudja különböztetni a közönséges házigalambot a "postától".

Szarvasgomba: Fekete gyémánt, piros mellény

  • Böröcz László
Az, hogy az első ínyencek hogyan kaptak rá a föld alatt tenyésző szarvasgomba fogyasztására, eddig még nem derült ki, de a görögök már nagyon szerethették, az biztos. Följegyezték, hogy az athéniak polgárjogot adtak Cherips fiainak, mert apjuk feltalált egy új szarvasgombaragut. A szarvasgomba imádata az antik Rómában folytatódott, sőt egyre kórosabbá vált. Amikor a rómaiak megunták az énekesmadarak nyelve mellé feltálalt, helyben termő szarvasgombákat, figyelmük a líbiai fajok felé fordult, amit a beduinok szállítottak a sivatagból az örök városba. A kora középkorban ez a sikersorozat megszakadt, de a XVI. században újrakezdődött, elsősorban Franciaországban és Itáliában. Nekünk sincs miért szégyenkeznünk, egy megbízható forrás szerint 1568-ban a szarvasgomba volt az egyik főfogás egy lőcsei díszebéden.

Bélhúr, forradalom és célfotó (Vashegyi György karmester)

  • Böröcz László
Magyar Narancs: A budapesti Operaházban meglehetősen szokatlan volt, hogy a zenészek majd kétszáz éve megszokott frakkja helyett az önök előadásán az árokban ülő zenekar egy még régebbi kort idéző, XVIII. századi jelmezben ült, és akárcsak ön, rizsporos parókát viselt. Ismerve erős vonzalmát a historikus előadásmód iránt, nyilvánvaló, hogy ez nem csupán külsőség, hanem egyfajta hitvallás is volt.

Vakvezető kutyák: életre szóló kapcsolat

  • Böröcz László
Néhány éve május 5-ét jelölték ki az esélyegyenlőség napjának, igaz, erről nemcsak az egészséges, de a fogyatékos emberek is általában akkor tudnak, ha aznap véletlenül újságot olvasnak. Csepelen, a Vakvezető Kutya Képző Iskolában ez a nap is úgy telt, mint az év többi napja. A kiképzők munkájával, akik, ha egyenlő esélyt nem is tudnak teremteni, de az innen kikerülő vakokat segítő kutyákkal legalább százharminc rászoruló életét megkönnyítik.

Hit és kitartás (Vadász György, Basa Péter, Fernezelyi Gergely építészek)

  • Böröcz László
A hannoveri világkiállítás pavilonjára kiírt tervpályázatot 1998 októberében bírálták el. A győztes tervet Vadász György, Basa Péter és Fernezelyi Gergely készítette, statikusa Kiss Ervin volt. Az épület szinte már készen áll. Az Expó 2000-en 191 ország vesz részt, közülük 56 önálló nemzeti pavilonnal. A német építészszakma kitüntetett figyelmét jelzi, hogy a holland mellett a magyar épület makettjének fotója szerepel az alsó-szászországi építészkamara szakmai kiadványának címoldalán. A hannoveri expót június 1-jétől október 31-ig lehet megtekinteni.

Az Apáczai-modell (Tompa Gábor rendező, színházigazgató)

  • Böröcz László
1990 óta a Kolozsvári Színház igazgatója. Sokat rendez külföldön, többek között Glasgow-ban a Hamletet, Barcelonában a Tangót, Philadelphiában az ", azok a szép napokat állította színpadra. 1993-ban a Kolozsvári Színház Angliában vendégszerepelt, ahol az általa rendezett A kopasz énekesnő elnyerte a londoni színikritikusoktól az év legjobb külföldi előadása díjat. Decemberben a budapesti Vígszínházban Shakespeare Troilus és Cressidáját játszották rendezésében.

"Aki ad magára" (Fekete Gyula zeneszerző)

  • Böröcz László
1911-ben a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára beadott A kékszakállú herceg várát a zsűri előadhatatlannak minősítette. Hét év hibernáció után Bartók operája életre kelt, és meghódította a világot. 1948. március 15-én, a magyar szabadságharc centenáriumán Kodály új művét mutatta be az Operaház. A szerző az ünnepi előadáson átvehette ugyan Kossuth-díját, de a Cinka Panna daljáték két előadásnál többet nem élt meg, csendben kimúlt. Mindkettő szövegírója Balázs Béla volt. Idén az Operaház millenniumi versenyt hirdetett. A többfelvonásos kategória győztese Bozay Attila Az ember tragédiája című operája lett. Az egyfelvonásosok között első díjat nem osztottak ki. A második helyezést Fekete Gyula operája, A megmentett város kapta. Librettójaként Eörsi István azonos című drámája szolgált. Bozay művét jövőre, október 23-án fogják bemutatni. Fekete operájának további sorsa még ismeretlen.

Nincs középút (Polgár László operaénekes)

  • Böröcz László
Azok közé a magyar operaénekesek közé tartozik, akiknek a neve és hangja nemcsak itthon, hanem a világ legrangosabb operaházaiban is jól cseng. Pályája során énekelt többek között a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben és a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Tavaly két kategóriában kapott Grammy-díjat, Bartók A kékszakállú herceg vára című operájának CD-jéért, amelyet Jessie Normannal és Pierre Boulezzel készített. Néhány hete Budapesten hallhattuk ismét. Az Erkel Színház új Rigoletto-bemutatóján lépett föl mint Sparafucile.

Kövess minket: