Vakvezető kutyák: életre szóló kapcsolat

  • Böröcz László
  • 2000. május 18.

Tudomány

Néhány éve május 5-ét jelölték ki az esélyegyenlőség napjának, igaz, erről nemcsak az egészséges, de a fogyatékos emberek is általában akkor tudnak, ha aznap véletlenül újságot olvasnak. Csepelen, a Vakvezető Kutya Képző Iskolában ez a nap is úgy telt, mint az év többi napja. A kiképzők munkájával, akik, ha egyenlő esélyt nem is tudnak teremteni, de az innen kikerülő vakokat segítő kutyákkal legalább százharminc rászoruló életét megkönnyítik.

Néhány éve május 5-ét jelölték ki az esélyegyenlőség napjának, igaz, erről nemcsak az egészséges, de a fogyatékos emberek is általában akkor tudnak, ha aznap véletlenül újságot olvasnak. Csepelen, a Vakvezető Kutya Képző Iskolában ez a nap is úgy telt, mint az év többi napja. A kiképzők munkájával, akik, ha egyenlő esélyt nem is tudnak teremteni, de az innen kikerülő vakokat segítő kutyákkal legalább százharminc rászoruló életét megkönnyítik.

Az iskolának saját tenyésztési és kölyöknevelési programja van. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tulajdonában lévő tenyészanyákat költségmegtakarítás végett nem a telepen, hanem ún. tenyésztő gazdáknál helyezik el, ahol a született alom fele őket, másik fele az iskolát illeti. Az utóbbiakat nyolchetes korukban válogatják ki az alomból, és legkésőbb két hét múlva a nevelőcsaládjukhoz kerülnek. Itt növekednek egyéves korukig, ahol az iskola reményei szerint lehetőleg ingergazdag környezetben megy végbe szocializálódásuk.

A nevelőcsaládok

társadalmi munkában végzik munkájukat, csupán a kutyák élelmezését és orvosi ellátását tudják számukra ingyen biztosítani. A kiválasztott kölyköknek úgy a hatvan százaléka lesz alkalmas vakvezetőnek, mivel annak ellenére becsúsznak hibák, hogy az iskola mindent elkövet leendő tanítványai érdekében, és havonta bekérik őket nevelőszüleikkel fogadóórákra. A vakvezetőkutya-jelöltet sokat kell sétáltatni nagyvárosi forgalomban, és jó, ha idejekorán megtanulja használni a tömegközlekedési eszközöket. Ha azonban a kölyök találkozásai csak a kertre vagy szűk lakókörnyezetére korlátozódnak, alkalmatlanná válhat későbbi munkájára. A félrenevelést a már említett, szívességből végzett munka okán számon kérni nemigen lehet, retorzióként egyedül az jöhet számításba, hogy kutyát többet nem helyeznek ki a leszerepelt nevelőszülőhöz. De a nevelőszülő sincs könnyű helyzetben, hiszen minél jobban végezte munkáját, annál nehezebben válik meg egy év után a kutyától.

Vakvezető kutyának

elsősorban

a labrador retriever, a golden retriever és a német juhász fajta vált be - az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jellemző agresszió -, a csepeli iskola 25 kenneljében is leginkább ezek a fajták vannak jelen. Természetesen a keverékek is alkalmasak lehetnek erre a munkára, sőt a gének keveredése néha meglepő eredményt produkál. Angliában például előszeretettel használják vakvezetőnek a labrador és a golden retriever keresztezéséből született kutyákat.

A kiképzés általában fél évig tart, ennyi idő alatt kell a kutyának elsajátítania mindazt, amire későbbi munkája során szüksége lesz. Egy kiképzőre négy "diák" jut, mindegyikük napi két órás oktatásban vesz részt, először a telepen, később egyre többször az utcán.

A kiképzés alapvető célja,

megtanítani a kutyát

arra, hogy attól a pillanattól fogva, amint felkerül rá a vakvezető hám, és gazdája elindul vele, az ő méretei megnőttek egy felnőtt ember magasságával és szélességével. Ettől kezdve csak olyan helyen mehet át, ahol gazdájával együtt átférnek.

A következő, lényegesen nehezebb feladat az utcán előforduló akadályok, a gazdára nézve veszélyt jelentő helyzetek felismerése, azok elkerülése. A kiképzésnek ebben a szakaszában a kutyát meg kell tanítani egyfajta kreatív gondolkodásra, önálló problémamegoldásra, hiszen az iskolában eltöltött fél év alatt lehetetlen minden nehézséget modellezni, ami egy vak ember és kutyája mindennapi közlekedése során előfordulhat. A kutyák színvakok. A zebrához érve a vakvezető kutya a gyalogosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld a lámpa, és indulhat. De ismerünk olyan kutyát, amelyiknek nincs szüksége bevárni egy csapat járókelőt, hanem a párhuzamos gépjárműforgalomból von le sikeres következtetéseket. A harmadik és egyben legbonyolultabb dolog az ún. engedetlenségi szindróma kialakítása a kutyában. Ez azt jelenti, hogy hiába kap parancsot a gazdájától, ha ő úgy ítéli meg, hogy az végrehajthatatlan, akkor meg kell tagadnia. Ennek leggyakoribb esete, amikor a járda széléhez érve a gazda nem észleli a közeledő autót, és utasítja a kutyáját, hogy menjenek át az úttesten. A kutya, amíg veszélyesnek ítéli a helyzetet, nem fog elindulni.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének nehéz anyagi helyzete a telepre is kihat, noha a kutyákon és tartásukon mindez egyáltalán nem látszik. Az évi 10 millió forintos költségvetés nagy részét a telep fenntartása, a kutyák élelmezése viszi el, az ott dolgozók

fizetésére már nem sok

marad. A három kiképző fizetését a tavalyi bruttó 28 ezer Ft-ról úgy sikerült idén 35 ezer Ft-ra emelni, hogy egy informatikai cég a reklámra szánt kiadásaiból 1,5 millió Ft-ot lecsípett, és azt inkább az iskolának utalta át.

A szűkös anyagi helyzet évente húsz kutya betanítását teszi lehetővé, holott ennek kétszeresére lenne igény; van olyan vak, aki már évek óta vár kutyára. Persze a beadott igénylés nem jelenti, hogy valaki automatikusan kutyához jut. Előtte 35 pontból álló kérdőívet kell kitöltenie, ami tartalmazza az otthoni és munkahelyi körülményeitől kezdve a testi adottságáig, járástempójáig lehetőleg mindazokat a kérdéseket, amelyek számára egy ideális kutya kiválasztását garantálják. Ezután behívják az iskolába, ahol megfigyelik, hogyan közeledik egy kutyához, vagy hogy fogadja ő annak közeledését. A teszt és a személyes találkozás együtt segíti a döntést, ami lehet elutasítás is, hiszen nem minden ember alkalmas kutyatartásra.

Ha mindent rendben találnak, kéthetes bentlakásos tanfolyamon vesz részt az iskolában, ahol a kutyával egy életre szóló kapcsolat alapjait teremtik meg.

Nagy probléma, hogy a kutyatartás körében

nincs központi szabályozás,

több minisztérium is illetékes lenne állást foglalni, ehelyett egymásra mutogatnak, hogy a kutya a másik tárcához tartozik. Végül az önkormányzatok a saját elképzeléseik szerint hozzák meg döntéseiket, nagyon gyakran úgy, hogy eszükbe sem jut szakember véleményét kérni a tárgyban.

Ezután nem meglepő, hogy a vakvezető kutyák jogállása hazánkban még mindig nem tisztázott, az egymásnak ellentmondó rendeletek útvesztőjében bolyonganak gazdáikkal. Ezért fordulhat elő az a lehetetlen helyzet, hogy bejutásuk a közintézményekbe, bevásárlóközpontokba, koncerttermekbe, egyáltalán bárhová, a portások és biztonsági őrök jóindulatán, pillanatnyi hangulatán múlik.

Hogy ezt és még sok más ehhez hasonló kérdést tisztázzon, a szövetség állásfoglalást kért Budapest kerületi önkormányzataitól az általuk kibocsátott ebtartási rendeletek értelmezése ügyében. Mint kiderült, ahány kerület, annyiféle szabályozás létezik, a legelvetemültebbtől az egészen normálisig. Van, ahol a vakvezető kutya mentesül minden egyéb kutyára vonatkozó rendelet alól (II. és III. kerület), de van olyan önkormányzat, amely semmilyen kivételt nem tesz, a vakvezető kutyára is szájkosarat tetet, és nem engedi, hogy póráz nélkül szaladgáljon, ha pihenőidejében erre sor kerül.

Valójában egy állatvédelmi törvényre lenne szükség, amely a vakvezető kutyákkal külön cikkelyben foglalkozik. Már csak azért is, hogy ezt a ma élő kutyák is megérjék. Gyakori ugyanis, hogy az állatok már 7-8 éves korukban elpusztulnak különböző tumoros megbetegedésekben a munkájuk során elszenvedett stressz miatt, melynek egy nagyváros lakóiként fokozottan ki vannak téve, sőt a kipufogógáz is az ő fejmagasságukban a legnagyobb koncentrációjú.

Ha mégis megöregednek, a kutyák vagy a gazdánál maradnak, vagy annak ismerősei, rokonai körében találnak új otthonra. A időskor napjai sokuknál hamar leperegnek, látszólag ok nélküli gyors megöregedésüket és halálukat okozza addigi munkájuk elvesztése, a fölöslegesség érzete.

Böröcz László

(A cikkhez nyújtott segítségért köszönet Vasteleki Péternek, az iskola vezetőjének és Kroll Zsuzsának, a MVGYOSZ munkatársának.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.