Szarvasgomba: Fekete gyémánt, piros mellény

  • Böröcz László
  • 2000. augusztus 17.

Gasztro

Az, hogy az első ínyencek hogyan kaptak rá a föld alatt tenyésző szarvasgomba fogyasztására, eddig még nem derült ki, de a görögök már nagyon szerethették, az biztos. Följegyezték, hogy az athéniak polgárjogot adtak Cherips fiainak, mert apjuk feltalált egy új szarvasgombaragut. A szarvasgomba imádata az antik Rómában folytatódott, sőt egyre kórosabbá vált. Amikor a rómaiak megunták az énekesmadarak nyelve mellé feltálalt, helyben termő szarvasgombákat, figyelmük a líbiai fajok felé fordult, amit a beduinok szállítottak a sivatagból az örök városba. A kora középkorban ez a sikersorozat megszakadt, de a XVI. században újrakezdődött, elsősorban Franciaországban és Itáliában. Nekünk sincs miért szégyenkeznünk, egy megbízható forrás szerint 1568-ban a szarvasgomba volt az egyik főfogás egy lőcsei díszebéden.
Az, hogy az első ínyencek hogyan kaptak rá a föld alatt tenyésző szarvasgomba fogyasztására, eddig még nem derült ki, de a görögök már nagyon szerethették, az biztos. Följegyezték, hogy az athéniak polgárjogot adtak Cherips fiainak, mert apjuk feltalált egy új szarvasgombaragut. A szarvasgomba imádata az antik Rómában folytatódott, sőt egyre kórosabbá vált. Amikor a rómaiak megunták az énekesmadarak nyelve mellé feltálalt, helyben termő szarvasgombákat, figyelmük a líbiai fajok felé fordult, amit a beduinok szállítottak a sivatagból az örök városba. A kora középkorban ez a sikersorozat megszakadt, de a XVI. században újrakezdődött, elsősorban Franciaországban és Itáliában. Nekünk sincs miért szégyenkeznünk, egy megbízható forrás szerint 1568-ban a szarvasgomba volt az egyik főfogás egy lőcsei díszebéden.

Az, hogy a szarvasgomba bármennyire ízletes, mégsem lett a népélelmezés egyik alap-élelmiszere, talán rejtőzködő életmódjának köszönhető. Megtalálása nem egyszerű: vagy egyedül próbálja az ember, vagy állatot hív segítségül. Az első esetben átkutatjuk a reménybeli lelőhelyet, és egy kapával megpróbáljuk kifordítani a föld alatt megbúvó szarvasgombát. Ezt eredményesen csak néhány igazi specialista tudja elvégezni, dilettánsoknak nem érdemes próbálkozni, hacsak nem akarják szándékosan tönkretenni a fél erdőt.

Sokkal jobb, ha egyből a második módszerrel indítunk, vagyis

állattal,

leginkább disznóval vagy kutyával.

A középkor francia gourmandjai számára a disznó szinte önként kínálkozott, hiszen köztudott volt, hogy vadon élő őse mennyire szereti a gombát. A sertés okos, így nem nehéz megtanítani, hogy ezentúl csak a szarvasgombánál túrjon. A probléma csak az, hogy ha megtalálta, nem szívesen adja oda, inkább maga szeretné elfogyasztani, és ilyenkor hajlamos elfeledkezni a gazdáról. Az ebből fakadó veszélyről tanúskodik a francia kutyások közkedvelt mondása, miszerint onnan lehet megismerni a disznóval kereső embert, hogy legalább egy ujja hiányzik. A sertések meglehetős önfejűsége és mohósága egyenesen kikényszerítette, hogy a XVII. századtól egy olyan háziállatot keressenek, amelyik szófogadó, és a gombát sem azért keresi, mert szeretné fölfalni, hanem mert szeretne a gazdájánál bevágódni. Természetesen a kutyára esett a választás, aminek a mai környezetvédők is örülhetnek, mert a kutya nem túr, nem kapál, hanem nagy pontossággal csupán jelzi a lelőhelyet.

A franciák először nemzeti kutyáikat, a breton spánielt és az uszkárt képezték ki, de mára az angol riválisok, a labrador és golden retrieverek a legnépszerűbbek ezen a szakterületen még Franciaországban is. A szarvasgomba-keresés

nem fajtaspecifikus

munka, de a tapasztalat szerint a legeredményesebbek a vadászkutyák és ezek keverékei; Magyarország sztárja egy labrador-magyar vizsla keverék. A kutyákat még hároméves korukban is meg lehet tanítani erre a munkára, ám itt is igaz, hogy a kölyökkorban kiválasztottak nagy előnyben vannak. Persze mindenekfölött áll az alapos kiképzés - nehogy a kutya az erdőbe érve, a szarvast hajtsa a szarvasgomba helyett.

Hazánk szarvasgomba-rajongói a három különféle gombakereső módszer közül az emberi és a kutyás keresést alkalmazzák, disznókat eddig nem állítottak csatasorba. Három éve megalapították a jelenleg kétszázötvenes taglétszámmal fölálló Első Magyar Szarvasgombász Egyesületet (EMSZE). Saját szaklapot adnak ki Fekete Gyémánt néven (üdvözlet Jókainak és a szeneseknek), szarvasgomba-ismereti, -termesztési és -kereső tanfolyamokat tartanak, az utóbbit kutyák számára is, ezenfelül híres magyar szakácsokat bevonva, megpróbálják feléleszteni ezt az ötvenéves gasztronómiai tetszhalottat. De a növekvő népszerűségnek ára van, megjelentek azok a gyűjtők, akiket nem a szarvasgomba szeretete, hanem kizárólag az érte kapható pénz vezérel, ami nem csekély. A nálunk csak elvétve található isztriai faj

kilónkénti ára

100 és 400 ezer forint

közötti a nemzetközi piacon, és a hazánkban közönséges nyári szarvasgombáért is megadják a 20-60 ezer forintot a magukra valamit is adó szakácsok. Az EMSZE megpróbálja a hobbi, a hivatásos gyűjtők, valamint a kereskedők szempontjait egyaránt figyelembe venni, de a legfőbb irányelvük a természet védelme, a lelőhelyek megóvása. Nincsenek könnyű helyzetben, mert minden erőfeszítésük ellenére és a nemzetközi gyakorlattól eltérően, hazánkban a szarvasgombáról nincsen törvény. Nemhogy engedélyhez nem kötik, de még kvóta sem szabályozza a gyűjtését, pedig mindez az éti csigáknál már bevált. Jelenleg a szarvasgomba számára csupán az jelent védelmet, ha az erdő gazdája tetten éri a gyűjtőt, mert ebben az esetben lopásnak számít a dolog, de ha ez nem történik meg, a tolvaj annyit szed, amennyit akar, miközben gyakran tönkre is teszi a lelőhelyet. Amíg a törvényi szabályozás késik, az egyesület nem tétlenkedik, legutóbb

különleges

piros mellényeket

varrattak az egyesület emblémájával, ezeket adják rá az erdőben dolgozó kutyáikra, hogy az arra járó vadász nehogy azt higgye, nincs gazdájuk, és lelője őket. Így, ha a szarvasgomba védelme még nem megoldott is, legalább az azt kereső kutyák túlélési esélyei javultak jelentősen.

Böröcz László

(A cikkhez nyújtott segítségért köszönet Bratek Zoltánnak, az EMSZE elnökhelyettesének és Vasteleky Péternek, aki az egyesület kynológiai szakbizottságának elnöke.)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.