Olasz vadászok Magyarországon: Mindenre, ami mozog (Rodics Katalin, a Természetvédelmi Hivatal osztá

  • Böröcz László
  • 2000. december 7.

Lélek

Magyar Narancs: Magyarország az olasz vadászok kedvenc lőtere?
Magyar Narancs: Magyarország az olasz vadászok kedvenc lőtere?

Rodics Katalin, a Természetvédelmi Hivatal osztályvezetője

Úgy tűnik, az olasz vadászok eltökélték, meg sem állnak addig, amíg ki nem lövik az utolsó madarat Magyarországon. Elszántságuk és madártetemeket rejtő hűtőládáik kapacitása óriási, ha lebuknak,több millió forint eszmei értékű madártetem látványa fogadja a fináncokat. Rodics Katalin, a Természetvédelmi Hivatal ökológiai osztályvezetője azonban úgy véli, a java még hátra van, hiszen még csak a vadászati szezon derekán járunk.

Rodics Katalin: Nem vagyunk kivételes helyzetben, az összes volt szocialista országot szívesen látogatják. Ennek egyik oka vadászati. A nyugati államok gondozott, jól fésült erdeivel szemben, a mi térségünkben többé-kevésbé még természetközeli állapotok uralkodnak. Az összefüggő erdőkben, a parcellázatlan nagy sík területeken a vadállomány gazdag, és ez nagy vonzerő számukra. A másik ok, amiért szeretnek ide jönni, hogy nálunk még élnek olyan madárfajták, amelyek Nyugat-Európából már szinte teljesen eltűntek.

MN: Tisztában vannak azzal, hogy melyik védett ezek közül?

RK: Régebben még hivatkozhattak arra, hogy nincs kellő információjuk - bár aki tisztességes, mielőtt elmegy külföldre vadászni, tájékozódik, hogy ott milyen szabályok érvényesek -, de tavaly óta minden Magyarországra érkező vadász kézhez kap egy anyanyelvén írt, általunk és a vadászati hatóságokkal közösen készített kiadványt. Ebben az összes olyan védett állat, amely összetéveszthető a vadászható fajtákkal, és ezért leggyakrabban esik áldozatul, fotóval, röpképpel és részletes leírással szerepel. Persze ez csak akkor segítség, ha a vadász alapvetően jó szándékú, de az olaszok a legtöbb esetben nem félreértésből lőnek védett madárra. Az EU-ban védett madarak szinte egytől egyig megegyeznek a magyarországi fajtákkal. Nehéz elhinni, hogy azt a nyári ludat, amelyiket a múlt héten Szabadszálláson lőttek le, valaki is tőkésrécének nézte.

MN: Szándékosan védett madarat akarnak lőni?

RK: Sokszor igen, mert például imádják az énekesmadarakból készített ételeket, vagy valami ritka trófeára vágynak. De néha semmilyen tudatosság nem fedezhető föl náluk, egyszerűen azt hiszik, hogy amikor átjönnek ide egy olyan keményen szabályozott világból, mint az Európai Unió, itt azt csinálnak, amit akarnak. Azért mert pénzük van, gazdagok, meg tudják fizetni a vadőrt, nálunk végre kiélhetik azt a szenvedélyüket, amit otthon esetleg el kell fojtaniuk. Igazi latinos temperamentummal lövöldöznek mindenre, ami mozog. Néhány éve egy hajtót is agyonlőttek.

MN: Mekkora a magyar vadásztársaságok felelőssége ebben a sajátos lőgyakorlatban?

RK: A vadászatot nagyon szigorú törvények szabályozzák, kizárólag a társaságok által szervezetten folyik. Olyan nincs, hogy valaki idejön, és csak úgy lövöldöz, a vadőr vagy a kísérő vadász mint hivatalos személy végig ott kell legyen mellette. A vadőr tehát pontosan tudja, hogy mikor lőnek le védett madarat, csak sajnos nem mindig tud ellenállni a hallgatásáért ígért pénznek. De nemcsak ő, hanem a társaság, akinek alkalmazásában áll, az is nagy nyomás alatt van, hiszen fő bevételi forrása a bérvadásztatás. A megélhetés gyakran a törvény megkerülésére csábít.

MN: Ezek szerint ők is ugyan- úgy bűnhődnek, mint külföldi vendégeik?

RK: A Természetvédelmi Hivatal hatásköre addig terjed, hogy a felderített esetekben eljár, lefoglalja a zsákmányt, megállapítja a kártétel nagyságát, és kirója a természetvédelmi bírságot. De az, hogy melyik vadásztársaság, melyik vadőr felelős egy adott esetben, és hogy ezért milyen büntetést szabtak ki rá saját hatóságai, erre ők tudnának válaszolni. Elvileg, ahol bizonyított a szándékosság, a vadásztatási jogot is meg lehetne tőlük vonni, de erre még tudomásom szerint nem volt példa.

MN: Akkor maradjunk azoknál, akik a ravaszt meghúzzák. Rájuk milyen büntetés vár?

RK: Ha olyan fajtát lő, amelyik fokozottan védett, vagy nemzetközi védelem alá esik, akkor ez már nem csupán szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek számít, amiért akár 3-5 év börtön is kiszabható. Ilyen ítélet Magyarországon még nem született, de a bírói gyakorlat egyre szigorúbb. Ma már csak a komoly, esetenként több millió forintos pénzbüntetés után hagyhatja el a bűnös vadász az országot, és nagy öröm számomra, hogy gyakran ki is utasítják. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a bűncselekményben használt eszközöket elkobozzák, ez történt a múlt héten a kiskunsági esetnél is.

MN: Begyűjtötték az olaszok puskáit?

RK: Sajnos nem, de legalább az illegális tárgyakat elvették tőlük. Ilyenek voltak a különleges tükrök, amelyekkel víz csillanását tudják imitálni, hogy a vonuló madarak odaszálljanak inni, mert akkor sokkal könnyebb elejteni őket. Vagy az a magnetofon, amivel akárhány különböző madárnak a hangját le tudják játszani távirányítással. A különböző sávokra fölvett hívóhangokat a halálra ítélt egyedek fajának megfelelően lehet tetszés szerint váltogatni. Az odacsalt madarat már nem nehéz lelőni.

MN: Érzékelhető a szigorodó büntetések elrettentő hatása?

RK: Szerintem elég nagyok ahhoz, hogy komolyan elgondolkodjon a vadász, megéri-e Magyarországra jönni például pacsirtát vagy cigányrécét lőni. A törvényen túl azonban legalább annyira fontos, hogy a rendőrség, a vámosok és a bíróságok végre fölismerték, milyen nagy problémáról van szó. Az is nagy eredmény, hogy a vadásztársaságok most már gyakran értesítik a nemzeti parki igazgatóságainkat, ha olasz vadászokat fogadnak. Akkor a természetvédelmi őreink odamennek, hogy segítsenek a védett madarakat megóvni. Ez a néhány éve tartó, a különböző érintett szerveket érintő kedvező folyamat kezd beérni és valódi eredményt hozni, hasonlóan ahhoz, amit az illegális állatkereskedelem esetében tapasztaltunk. Hazánk néhány éve még kedvelt tranzitállomása volt az egzotikus állatok Európába csempészésének. Hiába csatlakoztunk tizenöt éve a washingtoni egyezményhez, kézzelfogható eredmény csak akkor mutatkozott, amikor a hatóságok "érzelmileg" is azonosultak a törvénnyel. Ahogy a csempészés a jobb felderítettséggel és a szigorú büntetésekkel radikálisan csökkent, remélhető, hogy a védett madarak is egyre nagyobb biztonságban lesznek hazánkban. Kár, hogy ez a térség egészére még sokáig nem fog kiterjedni. Tudjuk, hogy az egzotikus állatok illegális kereskedelme ugyanúgy folyik, mint régen, csak most már nem Magyarországon keresztül, és az is biztos, hogy az olasz vadászok sem fognak fölhagyni pusztításukkal, mert innen esetleg ki lesznek tiltva. Jugoszlávia, Románia, Ukrajna - a nálunknál jóval gyengébb természetvédelmükkel, vegetáló gazdaságukkal - továbbra is kitűnő terepet kínálnak számukra.

Böröcz László

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?