Bugyinszki György

Magyar Narancs: A szociáldemokrácia manapság elsősorban a piac mindenhatóságát hirdető neoliberális kapitalizmus korrekciójáról szól. Ha radikálisabb módon is, de a Világkereskedelmi Szervezet átalakításáért, megszüntetéséért harcoló ATTAC is hasonló célért küzd. Ugyanarról a gondolatkörről van szó?

Magyar Narancs: Lehetséges-e értelmes beszéd Magyarország demográfiai helyzetéről, vagy bele kell törődnünk a "fogy a magyar" típusú üres politikai szlogenekbe?

Kiújult "vita" a kettős állampolgárságról

A Fidesz ellenzéki magatartását figyelve az a benyomásunk támad, hogy relativizálják a kettős könyvelést. A legkülönbözőbb társadalmi csoportoknak követelnek tízmilliárdos többletjuttatásokat, miközben a kormány minden bevételnövelő próbálkozását amorális tettnek bélyegzik.

Az Oktatási Minisztérium körüli közelmúltbeli hangzavarban alig jutott figyelem arra a nagyszabású közoktatási reformra, amelyet a parlamenti jóváhagyás után a köztársasági elnök is aláírt.

A közszolgálati televízió körüli indulatokat legutóbb az Állami Számvevőszék jelentése korbácsolta föl, miszerint túlzás nélkül botrányosnak lehet nevezni az MTV Rt.-ben uralkodó állapotokat. E felismerés nem új keletű: a terület törvényi szabályozása, illetve a finanszírozás módja mindig is kritika tárgya volt. Zsolt Péter a köztévék működtetésének és ellenőrzésének nemzetközi példáit kutatja; e témában több könyve jelent meg.

Új elnököt választott a múlt héten az Alkotmánybíróság (AB). Holló Andrást 1996-ban a szocialisták jelölték alkotmánybírónak. Szakmai körökben liberális felfogású jogásznak tartják, eddigi munkássága azonban árnyalja e véleményt.

Magyar Narancs: A diszkrimináció elleni jogi szabályozásnak hagyományosan két útja létezik: a hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusok a törvényekben elszórtan jelennek meg, vagy - és itthon is most ilyen készül - egy különálló törvény foglalja össze az egyenlő bánásmód alapelveit. Mi szól a második megközelítés mellett?

Az új büntetőeljárási törvény július elsejétől bevezeti az óvadék intézményét, vagyis az előzetes letartóztatást ki lehet váltani pénzzel. Az óvadék nagysága minden esetben egyedi elbírálás tárgya lesz, de nem alkalmazható automatikusan.

Megszületett a kormánydöntés 4-es metró ügyében: hamarosan kezdődhet a hat évre tervezett építkezés. Az 1998 óta elvesztegetett öt év után a megállapodásnak persze ára volt: a főváros belement, hogy első körben csak 10 megálló épüljön a vágyott 14 helyett, cserébe viszont a költségek 30 százalékát kell csak állnia. Ami, mint alább kiderül, nem is 30, meg különben is 14,3 milliárd forint hiányzik a fővárosi önrészből.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség (Bzsh) a közelmúltban választotta meg új vezetőit és elöljáróit. A személycserék közül a legfontosabb, hogy Tordai Pétert Heisler András váltotta a Mazsihisz elnöki székében. Ha lehet, még nagyobb izgalom és várakozás előzte meg az ügyvezető igazgató megválasztását: itt maradt a folytonosság, Zoltai Gusztáv immáron a negyedik ciklusát kezdi a hitközségi gazdálkodás irányítójaként.

A XIV. század elején a normandiai Pierre Dubois - Danténak az univerzális monarchiáról szóló utópisztikus tervezetén felbuzdulva - kidolgozza az európai katolikus fejedelmek államszövetségét megálmodó koncepcióját. A kontinentális gazdaság észszerűsítését és a kereszténység oktatását középpontba állító javaslata szerint az európai együttműködés központja a francia királyság lett volna. Dubois-nál olyan modern intézmények előképei is megjelennek, mint például a mai Európai Bíróságé.