Az integráció főbb eseményei

  • Bugyinszki György
  • 2003. április 10.

Külpol

A XIV. század elején a normandiai Pierre Dubois - Danténak az univerzális monarchiáról szóló utópisztikus tervezetén felbuzdulva - kidolgozza az európai katolikus fejedelmek államszövetségét megálmodó koncepcióját. A kontinentális gazdaság észszerűsítését és a kereszténység oktatását középpontba állító javaslata szerint az európai együttműködés központja a francia királyság lett volna. Dubois-nál olyan modern intézmények előképei is megjelennek, mint például a mai Európai Bíróságé.

Európa

n A XIV. század elején a normandiai Pierre Dubois - Danténak az univerzális monarchiáról szóló utópisztikus tervezetén felbuzdulva - kidolgozza az európai katolikus fejedelmek államszövetségét megálmodó koncepcióját. A kontinentális gazdaság észszerűsítését és a kereszténység oktatását középpontba állító javaslata szerint az európai együttműködés központja a francia királyság lett volna. Dubois-nál olyan modern intézmények előképei is megjelennek, mint például a mai Európai Bíróságé.

n 1795-ben az egységgondolat talán legnagyobb hatású képviselője, Immanuel Kant Az örök béke című művében továbbgondolja Saint-Pierre abbé 1713-as felhívását egy egységes nemzetközi jog megalkotására, Rousseau praktikus, intézményi megfontolásait is figyelembe véve kifejti, hogy a háborúk megelőzésének, elkerülésének záloga kizárólag a kontinens köztársaságainak a népjogon alapuló föderációja lehet.

n Az I. világháború után Európa elveszti világgazdasági vezető szerepét, ezért újra erőre kap az egységes európai állam megteremtésének a gondolata. 1923-ban újraindul a Páneurópai Mozgalom

n A II. világháború után a kontinens gazdaságai a padlóra kerülnek, az Egyesült Államok és a Szovjetunió politikai és gazdasági hegemóniája egyre nyomasztóbbá válik. Ez újabb lendületet ad az európai együttműködés erősítésének, amelyet az USA is támogat, részben azért, mert potenciális szövetségest akar a Szovjetunió ellen. Churchill kezdeményezésére létrejön az Európai Egységmozgalom Nemzetközi Bizottsága, majd

n 1949-ben megalakul az Európa Tanács (nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, az utóbbi uniós intézmény). E testület - egyebek mellett - olyan kérdésekről fogalmaz meg fontos egyezményeket, mint az emberi jogok, a nemzeti kisebbségek védelme és a társadalombiztosítás.

n 1951-ben Franciaország, az NSZK, a Benelux államok és Olaszország részvételével létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, más néven a Montánunió. A kontinens gazdasági fellendülésének alapja csak a termelés fokozása lehetett, ehhez azonban egyesített piacokra van szükség. A vámok és az exportra vonatkozó kvóták eltörlése, vagyis a korlátlan, közösen szabályozott kereskedelem megvalósulása e területen tehát megtörtént. A hat ország ezzel egy időben létrehozta az Európai Atomközösséget is az atomenergia békés felhasználása és az atomkutatások koordinálása érdekében.

n 1958-ban életbe lép az ugyanezen országok által aláírt római szerződés, ezzel létrejön az Európai Gazdasági Közösség. Ez a tagországok közötti vámok teljes lebontását irányozza elő, és kiemelt célként jelöli meg a gazdasági növekedés gyorsítását és az életszínvonal emelését, valamint a gazdasági életre vonatkozó jogszabályok összehangolását. Közös mezőgazdasági és szociálpolitikáról is szól a megállapodás, amelynek intézményrendszeri bázisaként felállítják a döntéshozó tanácsot, a közgyűlést (ezt ma Európai Parlamentnek nevezik) és a bíróságot.

n 1960-ban azon nyugat-európai országok (például Norvégia és Svájc), amelyek nem kívánták feladni biztonságpolitikai szuverenitásukat, vagyis nem csatlakoztak a NATO-hoz, megalakítják a Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA), amely kizárólag az ipari termékek és szolgáltatások területén szavatolta a szabad mozgást. Mára az alapító tagok nagy része (Ausztria, Nagy-Britannia stb.) "átpártolt" az Európai Unióba.

n 1967-ben az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Atomközösség és az Európai Gazdasági Közösség összeolvadásával megszületik az EU közvetlen elődjének tekinthető Európai Közösség. A "hatok" mellé 1973-ban csatlakozik Nagy-Britannia, Írország és Dánia, majd ´81-ben Görögország, ´86-ban pedig Spanyolország és Portugália. Svájc és Norvégia lakói az invitálás ellenére népszavazáson utasítják el a belépést.

n 1987-ben elfogadják az egységes európai okmányt, amely a közös kül-, biztonság- és védelmi politika alapjait kívánja megvetni. 282 pontban sorolja fel a teendőket (a belső határok lebontásáról szóló elvi döntés 1985-ben született meg a schengeni megállapodással, de a végrehajtási egyezmény csak 10 évvel később lépett életbe).

n 1993-ban a maastrichti szerződés megreformálja a közösség intézményrendszerét. Erősödik az Európai Parlament szerepe, a képviselőket ezentúl közvetlenül választják. Döntenek a monetáris unió létrehozásáról is. A felerősödő integrációs lendület fő oka, hogy az úgynevezett fehér könyvben kitűzött célok időarányosan elérendő részének csupán a 80 százalékát sikerült teljesíteni. A maastrichti szerződéssel névlegesen is megszületik az Európai Unió.

n 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik.

n 1998 májusában egységes európai pénz és közös jegybank létrehozását határozzák el Brüsszelben. Jelenleg 11 uniós ország tagja az euróövezetnek, Anglia, Svédország és Dánia ugyanis vonakodik bevezetni a közös pénzt, Görögország pedig nem tudja teljesíteni az árfolyamról, a hosszú távú hitelek kamatáról, az államháztartási hiányról és az infláció mértékéről szóló maastrichti konvergenciakritériumokat. (Magyarország legkorábban 2007-ben lehet tagja az euró-zónának.)

n 1999 nyarán lép hatályba az amszterdami szerződés, amely folytatja a maastrichti szerződésben kitűzött célok megvalósítását, és erősíti az unió nemzetek feletti jellegét (az Európai Parlament azóta minden fontos kérdésben együtt dönt a tanáccsal és a bel- és igazságügyi együttműködés is szorosabbá vált a tagállamok között). A csatlakozásra váró 10 ország felvételével szorosan összefüggő intézményi reform azonban ezúttal is elmarad.

Magyarország

n 1968 nyarán Magyarország bekapcsolódott a nyugat-európai közös piac vérkeringésébe; hazánk ekkor kötött megállapodásokat egyes agrártermékek (sertéshús, bor, sajt) exportáraira az Európai Közösséggel (EK). Öt évvel később csatlakoztunk az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményhez; ennek előírásait azonban nem teljesítettük, így a mennyiségi exportkorlátozások felszámolását is hiába vártuk.

n 1978-ban sikeresebb egyezség született az EK és Magyarország között az acélexportról, és ugyanezen évtől kezdődően rendszeresen megújított megállapodások születtek a textilipari termékek szállításáról is.

n A nyolcvanas évek első felében a KGST alapelveivel szöges ellentétben több bizalmas, "tapogatózó" jellegű találkozóra került sor Magyarország és az EK képviselői között, amelyeken mindkét fél a gazdasági együttműködés lehetőségeit kereste.

n 1988 nyarán a KGST és az EK közös nyilatkozatával elhárult a politikai akadálya annak, hogy Magyarország - a gazdasági-kereskedelmi együttműködésen túl - diplomáciai viszonyt létesítsen a közösséggel. A rendszerváltást követően ez a kapcsolat még szorosabb lett. Az EK beindította a PHARE-programot, amely kifejezetten a lengyel és a magyar gazdaság szerkezetváltását volt hivatott elősegíteni (a betűszó második eleme Magyarországot takarja: Poland and Hungary Assistance with Restructuring the Economy).

n 1990-től már egy jelentősen liberalizált külkereskedelmi környezetben folyhatott az árucsere a fejlett Nyugat és az éppen csak "kapitalizálódó" Magyarország között. A PHARE-hiteleknek köszönhetően az itthoni piacgazdasági átalakulás felgyorsult.

n 1991-ben Magyarország az Európai Unió társult tagja lett (Lengyelországgal és Csehszlovákiával egy időben, Románia és Bulgária két évvel később kötötte meg a társulási megállapodást), ami önmagában még nem indokolta volna, hogy viszonylag rövid időn belül teljes jogú taggá váljunk; Törökország 1979 óta társult tag. Általánosan elfogadott értékelés szerint a társult tagságból származó gazdasági előnyök nem voltak túl jelentősek, viszont a teljes jogú taggá válás folyamatában sokat jelentett e státus.

n 1992-ben a lisszaboni csúcson szó esett a bővítés lehetőségéről, de konkrét országokat és időpontokat senki nem említett.

n Az 1993-as koppenhágai állásfoglalás viszont leszögezi: Magyarország taggá válhat, ha teljesíti a gazdasági és politikai feltételeket, és ha az unió intézményrendszere is felkészült újabb államok befogadására.

n 1994-ben Magyarország hivatalosan is benyújtotta az uniónak felvételi kérelmét.

n 1994 decemberében az esseni csúcson nevezték meg azt a tíz kelet- és közép-európai országot, amely szóba jöhet a bővítésnél (Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, valamint Románia és Bulgária szerepelt a listán), és döntöttek arról is, hogy a PHARE-támogatások körében megnövekszik a társfinanszírozási rendszer jelentősége.

n 1995-ben a cannes-i csúcson az unió ismertette azokat a feltételeket, amiket teljesíteni kell a pályázó országoknak a csatlakozáshoz.

n Az 1996-os madridi csúcstalálkozó - ha csak burkoltan is - Málta és Ciprus felkészüléséhez kötötte a bővítés időpontját. 1996 tavaszán Magyarország is megkapta azokat a kérdőíveket, amelyek az elbíráláshoz szükséges országvélemény kialakításához kellettek.

n 1997 sorsdöntő év volt: az elkészült értékelések alapján az Európai Bizottság hat országot - Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovéniát, Észtországot és Ciprust - talált alkalmasnak arra, hogy megkezdje velük a csatlakozási tárgyalásokat; ezt nevezték a "bővítés első körének". Ugyanezen évben terjesztette elő a bizottság az Agenda 2000 című, 1300 oldalas dokumentumot, amely az unió költségvetésének újragondolását javasolta a bővítés miatt. A luxembourgi csúcs 1997-ben mondta ki, hogy 1998-ban megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a kiválasztott hatokkal; ez meg is indult, a magyar joganyag átvizsgálása 1999 nyarára fejeződött be. (Eközben felzárkóztatási tárgyalások folytak a második csoportba sorolt hat állammal is, Magyarország pedig formálisan is felvételt nyert a NATO-ba.)

n 1999-ben az Európai Tanács berlini ülése jóváhagyta a bővítés finanszírozásának a sarokszámait. Bő fél évvel később a helsinki csúcs fordulatot hozott az unió stratégiájában, ismét felülkerekedett a "Nagy bumm" elmélet, a belépésre váró 13 állam (ugyanis ismét a képbe került Törökország is) egy tömbként kezelése. Ez számos vitát váltott ki - itthon is -, mondván, az egyedi teljesítmény alapján való elbírálás fontos alapelve az integrációs folyamatnak.

n A 2000 decemberében megtartott nizzai csúcson valamennyi jelölttel számolva alakították ki a jelentősen felduzzasztott uniós szervezetekben való részvételi arányokat. Ugyanitt határozták meg azt az alapelvet is, miszerint a csatlakozási fejezetek lezárása az egyszerűbbektől halad a problémásabbak felé. Magyarország esetében az utóbbi kategóriába elsősorban a mezőgazdaság, a versenyjog és a közvetlen kifizetések kérdése tartozott.

n 2002 elején a bizottság nyilvánvalóvá tette, hogy Bulgária és Románia csatlakozása legkorábban 2007-ben lehetséges (Törökország a kurd kisebbségi kérdés és a görög-török ellentét miatt sosem merült fel komolyan a mostani bővítési körben), így várhatóan 10 új ország léphet be 2004 májusában az EU-ba. Tavaly év végén Magyarország lezárta a csatlakozási fejezetek mindegyikét, bár - mint az tudható volt - néhány területen átmeneti mentességet, azaz derogációt kértünk (ilyen például a távközlési piac liberalizációja és a cigaretta jövedéki adója). A brüsszeli csúcs - holland javaslatra - kettőről három évre emelte azon védzáradékok érvényesíthetőségét, amelyeket az unió alkalmazhat az új belépőkkel szemben, ha azok megsértik a belső piac, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés elveit. Ugyanitt arról is megállapodott hazánk az unióval, hogy milyen kifizetésekben, támogatásokban részesülünk. A közvetlen agrártámogatások mértéke miatti elégedetlenkedő hangokhoz csak annyit: bár az első évben hazánk valóban csak a jelenlegi tagállamoknak jutó összeg egynegyedét kapja, ehhez az uniós költségvetés semmilyen pluszforrást nem irányoz elő, vagyis a mostani tagok támogatási keretéből részesül a 10 új tagállam is. Hivatalos számítások szerint Magyarország 2004-ben 271 millió eurós többlettel "jön majd ki" a csatlakozásból, 2005-ben ez már közel 500 millió lesz, 2006-ban pedig 622 millió euró bevételt hoz a konyhára a tagság - nem beszélve azokról az egyéb közösségi (beruházási, regionális fejlesztési, szociális, mezőgazdasági és kohéziós) alapokról, melyek a gazdaságilag hátrányos helyzetű egyéneket és rétegeket hivatottak segíteni.

Már ha a 2003. április 12-i népszavazáson a magyar lakosság többsége igent mond az Európai Unióra.

Bugyinszki György

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."