Czabán György

Feleki László a Nemzeti Sport újságírója volt, fő művének azonban háromkötetes Napóleon-életrajzát tekinthetjük.

2005-ben a German Jazz Award nyertese a Tok Tok Tok nevű formáció About... című albuma lett.

A dzsesszkönyvkiadás Magyarországon nagyon sovány, így ha valami megjelenik, már repes a lelkünk. De ez a könyv ezen túl is minden szempontból teljesen rendben van. Kemény fedél, jó fordítás, tudós igényű jegyzetanyag, diszkográfia, és még a köszönetnyilvánítást is tanítani kellene.

A Megasztár zsűrijében saját magát alakítja: a kicsit buggyant, ám szeretetre méltó értelmiségit. Gyerekkorában tornatanárnak, majd jogásznak készült, aztán bölcsész lett. Pályáját a Narancsnál kezdte mint filmkritikus és rovatszerkesztő, később az ÉS-nél dolgozott, meg vállalati újságoknál.

Charlie Haden bőgős, zeneszerző és zenekarvezető 1936-ban született az Iowa állambéli Shenandonban.

Ez az új Carla Bley-kvartett neve, s egyben ezzel a címmel jelent meg a legutóbbi albuma. Pedig a hölgy már elég régen kergeti az elveszettnek hitt akkordokat. Mint zongorista, orgonista, zenekarvezető s elsősorban mint komponista, hangszerelő.

Kezdjük az elején. Egy audiocédé van a meghajtóban, és miután megnyomjuk a play gombot, hangokat hallunk a fejhallgatón keresztül. Azért a fejhallgatón, hogy a környezetünket ne károsítsuk. Igaz, autóban is hallgathatnánk, de úgy nehéz cikket írni.

Szórakoztató és sokrétû szöveget adott ki a Park Kiadó; s merthogy Magyarországon nem divat a dzsesszkönyvek kiadása, egyszersmind úttörõ kezdeményezéssel van dolgunk. Remélhetõleg a szakmai és piaci siker sem marad el, és akkor majd egész kis áradatot von maga után.

Marc Ribot neve nem sokat jelent a legtöbb zenehallgató számára, pedig alighanem gyakran hallgatta, vagy ha nem, hát fogja, csak nem tud róla. Kilenc Elvis Costello-, több David Sylvian- és Sam Phillips-, valamint a legjobb Tom Waits- és Marianne Faithfull-albumokon szerepelt, de ha magyar vonatkozás kell, megemlíthetjük Bálint Esztert is, akit mi inkább a Florida, a paradicsom címû filmbõl ismerünk. Ribot egy igazi unterman - nem feltétlenül tolakszik az elõtérbe, de garantálja a minõséget. Akivel együttmûködik, annak érdemes utánanézni; én például így jutottam el Sam Phillipshez.

2004. június 4-én meghalt Steve Lacy. A szopránszaxofon királya volt, útkeresõ zeneszerzõ, és még jó ember is.

Biztos mindenkinek eljön az a pillanat, amikor megáll az úton, és hátranéz. Greg Osby 1960-ban született St. Louisban, kezdetben R&B-, funky- és blues- zenekarokban játszott, majd a washingtoni Howard Universityt és a bostoni Berklee School of Musicot abszolválva megérkezett New Yorkba. Ott Jack DeJohnette, Andrew Hill, Herbie Hancock és Muhal Richard Abrams zenekaraiban szocializálódott, továbbá a dzsessz és a hip-hop összeházasításán dolgozott, olyan kollégákkal, mint Steve Coleman, Geri Allen, Gary Thomas vagy Cassandra Wilson. Tagja volt az M-Base nevű formációnak, és az első önálló albuma 1987-ben jelent meg Sound Theatre néven.