F. Szabó Emese

Az elmúlt három-négy évben ugrásszerűen megnőtt az ázsiai, vagyis a kínai és a vietnami vezetésű, tulajdonú vegyesboltok száma a városban. Mit mutat ez az ugrás? És számít valamit, ha kínai vagy vietnami?

Tökéletesen megmutatkozik a magyar társadalom szerkezete egy olyan pitiáner ügyben is, mint a betétdíjas palackok visszaváltása.

Budapesten több ezer százévesnél régebbi ház, s bennük vagy százezer lakás van. Mit lehet kezdeni ezekkel az épületekkel? Milyen felelősségük van a társas­házaknak, tulajdonosoknak és a jogalkotásnak?

Eddig nem tapasztalt mértékben szakadhat szét a társadalom Magyarországon: miközben a bérnövekedés legfeljebb a hosszú távú inflációt képes legyűrni, a szupergazdagok vagyona végtelennek tűnő száguldásba kezd.

Össznépi program lett üres flakonokkal telepakolt szatyrokkal sorban állni a REpont automaták előtt, ezzel együtt pedig megjelent a visszaváltásra épülő biznisz is. Az utcai kukák feltúrása helyett az igazán élelmes vállalkozók a társasházi hulladékgyűjtőkben válogatnak.

A korreláció nem teljes, de ha valaki biztosra akar menni a bérnövekedését illetően, inkább olyan szektorokat keressen magának, ahol a férfi alkalmazottak aránya magasabb. De bányász azért ne legyen.

A békét kell megnyerni, mert akkor egy jó kis Kádár-rendszer lehet a jutalom, mondta a képviselő.

Napsütéses, korzózós szombaton tetőzött a Duna, az emberek többsége látványosságként élte meg, amit a szakemberek és az önkéntesek kemény munkaként. Az apadás megindult, a munka még nem csökken.