Hogyan változtak a bérek a nők, és hogyan a férfiak által dominált szakmákban?

Gazdaság

A korreláció nem teljes, de ha valaki biztosra akar menni a bérnövekedését illetően, inkább olyan szektorokat keressen magának, ahol a férfi alkalmazottak aránya magasabb. De bányász azért ne legyen.

Egy Egyesült Államokban készült kutatás szerint hosszú távon a szakmák elnőiesedése együtt jár a bérdinamika csökkenésével. Vagyis minél rosszabb egy ágazatban az áltagos bér, annál inkább kikopnak onnan a férfiak és az adott szakma elnőiesedik, avagy fordítva: minél több nő jelenik meg az adott területen, annál inkább elértéktelenedik a fizetés. Mert a nők kevesebb pénzért is elmennek dolgozni. A kutatás évtizedes trendeket mutat be, vagyis nagyjából a hetvenes évektől napjainkig. Mi lehet a helyzet itthon?

Ilyen statisztikája a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs – vagyis nem hozzáférhetők a számok –, évtizedekre visszatekintő adat lényegében a születésekről és a halálozásokról van. A leghosszabb intervallum, amit meg lehet nézni e témakörben, a népszámlálások foglalkoztatottsági adatai: itt 2001-ig vissza lehet keresni, hogy egy adott szektorban hogyan változott a nők és férfiak aránya. Kereseti adatok csak 2009-től állnak rendelkezésre, így jobb híján ezt az intervallumot, vagyis a 2009-2023 közti időszakot tudtuk megnézni, megerősítés gyanánt pedig a népszámlálási adatokat is mellé tettük.

Az elmúlt 15-20 évben nem volt tendenciózusan tapasztalható az elnőiesedés és a bérdinamika közötti kapcsolat. Voltak olyan szektorok, ahol emelkedett a nők aránya és a bérek a teljes, országos átlaghoz képest kisebb mértékben emelkedtek, de egyáltalán nem volt jellemző.

Tehát az nem bizonyítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a szakmák elnőiesednek, és ennek következtében a fizetés elkezd elértéktelenedni

– persze ezt a hosszú távú adatok tudnák igazán alátámasztani, hiszen csak hosszabb idő alatt látható az elnőiesedés egy-egy területen. Az elférfiasodás nem jellemző, valószínűleg azért, mert az elmúlt évtizedekben a nők foglalkoztatottsága sokkal dinamikusabban nőtt, mint a férfiaké. Ezzel azonban nagyjából a végére is értünk a jó híreknek.

Az ugyanis kiderül az adatokból, hogy jellemzően a nők által dominált szektorokban az átlagnál inkább kisebb volt a bérnövekedés. A korreláció nem teljes, de bármilyen szűrést is alkalmaztunk, rendre az jött ki, hogy a nők inkább rosszabb mutatókkal bírnak, mint a férfiak. Húsz szektort vizsgálva nyolc lett olya, ahol a nők aránya volt magasabb, kilenc, ahol a férfiaké, három pedig semleges – semleges az a szektor lett, ahol a nő-férfi arány közti különbség nem haladta meg a tíz százalékot. Kilenc ágazat erősítette az állítást, hogy rosszabbul jártak a "nőies" szektorok, hétre nem volt igaz, négynél pedig nem lehetett eldönteni.

Hat olyan terület van, ahol a női alkalmazottak aránya 55 százalék felett van, és a bérek kisebb mértékben nőttek, mint az átlag: a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szakmai, tudományos tevékenység; a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás; az oktatás; a szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltatás. Két olyan "női" szektor volt csupán, ahol az átlagnál nagyobb volt a bérnövekedés: a szálláshelyszolgáltatás és a humán egészségügy – utóbbi nem piaci folyamat eredménye volt. A "férfias" szakmákat nézve is találunk öt területet, ahol az átlagnál kisebb volt a bérnövekedés: ezek a bányászat; a villamos energia, gáz- gőzellátás; a szállítás, raktározás; az ingatlanügyletek, valamint az információ és kommunikáció. Az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vízellátás terén viszont átlag feletti volt a bérnövekedés. A három semleges ágazatban szintén. Ide tartozik a művészet, szórakozás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a kereskedelem.

Összességében tehát a "férfias" és semleges szektorokra inkább jellemző, hogy átlag felett nőttek a bérek, azokra pedig, ahol a nők aránya nagyobb, inkább az, hogy átlag alatt. A semleges szektorok is inkább erősítik azt, hogy a nők helyzete rosszabb a munkaerőpiacon, hiszen a férfiak aránya itt is magas. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nők által uralt szakmák és ágazatok bérdinamikája rosszabb, mint a férfiaké, vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nők fizetése tendenciózusan alacsonyabb, mint a férfiaké akár azonos munkakörben is, hanem arról is, hogy

ez a hátrányos megkülönböztetés inkább erősödik, mint enyhül.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.