Hogyan változtak a bérek a nők, és hogyan a férfiak által dominált szakmákban?

Gazdaság

A korreláció nem teljes, de ha valaki biztosra akar menni a bérnövekedését illetően, inkább olyan szektorokat keressen magának, ahol a férfi alkalmazottak aránya magasabb. De bányász azért ne legyen.

Egy Egyesült Államokban készült kutatás szerint hosszú távon a szakmák elnőiesedése együtt jár a bérdinamika csökkenésével. Vagyis minél rosszabb egy ágazatban az áltagos bér, annál inkább kikopnak onnan a férfiak és az adott szakma elnőiesedik, avagy fordítva: minél több nő jelenik meg az adott területen, annál inkább elértéktelenedik a fizetés. Mert a nők kevesebb pénzért is elmennek dolgozni. A kutatás évtizedes trendeket mutat be, vagyis nagyjából a hetvenes évektől napjainkig. Mi lehet a helyzet itthon?

Ilyen statisztikája a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs – vagyis nem hozzáférhetők a számok –, évtizedekre visszatekintő adat lényegében a születésekről és a halálozásokról van. A leghosszabb intervallum, amit meg lehet nézni e témakörben, a népszámlálások foglalkoztatottsági adatai: itt 2001-ig vissza lehet keresni, hogy egy adott szektorban hogyan változott a nők és férfiak aránya. Kereseti adatok csak 2009-től állnak rendelkezésre, így jobb híján ezt az intervallumot, vagyis a 2009-2023 közti időszakot tudtuk megnézni, megerősítés gyanánt pedig a népszámlálási adatokat is mellé tettük.

Az elmúlt 15-20 évben nem volt tendenciózusan tapasztalható az elnőiesedés és a bérdinamika közötti kapcsolat. Voltak olyan szektorok, ahol emelkedett a nők aránya és a bérek a teljes, országos átlaghoz képest kisebb mértékben emelkedtek, de egyáltalán nem volt jellemző.

Tehát az nem bizonyítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a szakmák elnőiesednek, és ennek következtében a fizetés elkezd elértéktelenedni

– persze ezt a hosszú távú adatok tudnák igazán alátámasztani, hiszen csak hosszabb idő alatt látható az elnőiesedés egy-egy területen. Az elférfiasodás nem jellemző, valószínűleg azért, mert az elmúlt évtizedekben a nők foglalkoztatottsága sokkal dinamikusabban nőtt, mint a férfiaké. Ezzel azonban nagyjából a végére is értünk a jó híreknek.

Az ugyanis kiderül az adatokból, hogy jellemzően a nők által dominált szektorokban az átlagnál inkább kisebb volt a bérnövekedés. A korreláció nem teljes, de bármilyen szűrést is alkalmaztunk, rendre az jött ki, hogy a nők inkább rosszabb mutatókkal bírnak, mint a férfiak. Húsz szektort vizsgálva nyolc lett olya, ahol a nők aránya volt magasabb, kilenc, ahol a férfiaké, három pedig semleges – semleges az a szektor lett, ahol a nő-férfi arány közti különbség nem haladta meg a tíz százalékot. Kilenc ágazat erősítette az állítást, hogy rosszabbul jártak a "nőies" szektorok, hétre nem volt igaz, négynél pedig nem lehetett eldönteni.

Hat olyan terület van, ahol a női alkalmazottak aránya 55 százalék felett van, és a bérek kisebb mértékben nőttek, mint az átlag: a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szakmai, tudományos tevékenység; a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás; az oktatás; a szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltatás. Két olyan "női" szektor volt csupán, ahol az átlagnál nagyobb volt a bérnövekedés: a szálláshelyszolgáltatás és a humán egészségügy – utóbbi nem piaci folyamat eredménye volt. A "férfias" szakmákat nézve is találunk öt területet, ahol az átlagnál kisebb volt a bérnövekedés: ezek a bányászat; a villamos energia, gáz- gőzellátás; a szállítás, raktározás; az ingatlanügyletek, valamint az információ és kommunikáció. Az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vízellátás terén viszont átlag feletti volt a bérnövekedés. A három semleges ágazatban szintén. Ide tartozik a művészet, szórakozás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a kereskedelem.

Összességében tehát a "férfias" és semleges szektorokra inkább jellemző, hogy átlag felett nőttek a bérek, azokra pedig, ahol a nők aránya nagyobb, inkább az, hogy átlag alatt. A semleges szektorok is inkább erősítik azt, hogy a nők helyzete rosszabb a munkaerőpiacon, hiszen a férfiak aránya itt is magas. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nők által uralt szakmák és ágazatok bérdinamikája rosszabb, mint a férfiaké, vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nők fizetése tendenciózusan alacsonyabb, mint a férfiaké akár azonos munkakörben is, hanem arról is, hogy

ez a hátrányos megkülönböztetés inkább erősödik, mint enyhül.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Jakob lova

  • SzSz

„A tehetséged olyan, mint a szalonna. Nem elég fellógatni a kéménynél. Először jól be kell dörzsölni sóval, majd mindennap ellenőrizni kell!” – tanácsolják Elsie-nek, akinek a szalonnához illő tehetsége konkrétan az éneklés.

Szemrevaló: Haldoklás, de komédia

Bár a film nem tragikus hangoltságú, néhol finom iróniát is tapasztalhatunk, azért a térdünket nem fogjuk csapkodni két öregember (a férj alzheimeres, a feleség rákos) agóniája, meg egy az életét kudarcként megélő zeneszerző öngyilkossága láttán.

Nincs meglepetés

Ráfoghatjuk akármire, hogy lelki táplálék, fajunk szellemi öröksége, a művészet (egyik) elsődleges célja akkor is a nőszerzés. Eszmei fajfenntartás, ha úgy tetszik.

Minden út Rómába vezet

Azt túlzás lenne állítani, hogy David Gil­mour végigdolgozta volna az elmúlt 35 évet. A Pink Floyd énekes-gitárosa a kilencvenes évek elején ismerkedett meg Polly Samsonnal, akivel családot alapított, és aki lényegében a fő alkotótársa lett. Gilmour rengeteg időt töltött, illetve tölt még mindig a szeretteivel, és elsősorban emiatt ad ki csupán évtizedenként egy lemezt. 

Teszt

Három pár, háromféle társadalmi státusz, háromféle dinamika, három kudarcos viszony – megvan a harmadik darabja is Hajdu Szabolcs párkapcsolati trilógiájának.

Szellem a palackban

2024. január 1-jén nagy dolog történt Magyarországgal, évszázadonként jó, ha egy ilyen kitüntetett alkalom adódik, a teljes napfogyatkozás például biztosan smafu hozzá képest. Hazánk – nos, távolról sem elsőként a kontinensen – bevezette az italos palackok betétdíját, mindközönségesen az üvegvisszaváltást.

Falmelléki dallamok

A magyar uniós elnökségről szóló plenáris vitát ugyan lapzártánk után rendezik (amikor ezt önök olvassák: rendezték) az Európai Parlamentben, de Orbán Viktor reakciója a korábbi szereplései alapján előre kisakkozható.

„Idegen vagyok magamnak”

Ebben a különös interjúkötetben, amelynek több fejezetében egy-egy harmadik fél is bekapcsolódik a beszélgetésbe, Gyárfás Dorka többnyire afféle narrátorként kíséri Kulka Jánost, csupán alkalmanként lendítve tovább a témát egy-egy új irányba.