Hogyan változtak a bérek a nők, és hogyan a férfiak által dominált szakmákban?

Gazdaság

A korreláció nem teljes, de ha valaki biztosra akar menni a bérnövekedését illetően, inkább olyan szektorokat keressen magának, ahol a férfi alkalmazottak aránya magasabb. De bányász azért ne legyen.

Egy Egyesült Államokban készült kutatás szerint hosszú távon a szakmák elnőiesedése együtt jár a bérdinamika csökkenésével. Vagyis minél rosszabb egy ágazatban az áltagos bér, annál inkább kikopnak onnan a férfiak és az adott szakma elnőiesedik, avagy fordítva: minél több nő jelenik meg az adott területen, annál inkább elértéktelenedik a fizetés. Mert a nők kevesebb pénzért is elmennek dolgozni. A kutatás évtizedes trendeket mutat be, vagyis nagyjából a hetvenes évektől napjainkig. Mi lehet a helyzet itthon?

Ilyen statisztikája a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs – vagyis nem hozzáférhetők a számok –, évtizedekre visszatekintő adat lényegében a születésekről és a halálozásokról van. A leghosszabb intervallum, amit meg lehet nézni e témakörben, a népszámlálások foglalkoztatottsági adatai: itt 2001-ig vissza lehet keresni, hogy egy adott szektorban hogyan változott a nők és férfiak aránya. Kereseti adatok csak 2009-től állnak rendelkezésre, így jobb híján ezt az intervallumot, vagyis a 2009-2023 közti időszakot tudtuk megnézni, megerősítés gyanánt pedig a népszámlálási adatokat is mellé tettük.

Az elmúlt 15-20 évben nem volt tendenciózusan tapasztalható az elnőiesedés és a bérdinamika közötti kapcsolat. Voltak olyan szektorok, ahol emelkedett a nők aránya és a bérek a teljes, országos átlaghoz képest kisebb mértékben emelkedtek, de egyáltalán nem volt jellemző.

Tehát az nem bizonyítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a szakmák elnőiesednek, és ennek következtében a fizetés elkezd elértéktelenedni

– persze ezt a hosszú távú adatok tudnák igazán alátámasztani, hiszen csak hosszabb idő alatt látható az elnőiesedés egy-egy területen. Az elférfiasodás nem jellemző, valószínűleg azért, mert az elmúlt évtizedekben a nők foglalkoztatottsága sokkal dinamikusabban nőtt, mint a férfiaké. Ezzel azonban nagyjából a végére is értünk a jó híreknek.

Az ugyanis kiderül az adatokból, hogy jellemzően a nők által dominált szektorokban az átlagnál inkább kisebb volt a bérnövekedés. A korreláció nem teljes, de bármilyen szűrést is alkalmaztunk, rendre az jött ki, hogy a nők inkább rosszabb mutatókkal bírnak, mint a férfiak. Húsz szektort vizsgálva nyolc lett olya, ahol a nők aránya volt magasabb, kilenc, ahol a férfiaké, három pedig semleges – semleges az a szektor lett, ahol a nő-férfi arány közti különbség nem haladta meg a tíz százalékot. Kilenc ágazat erősítette az állítást, hogy rosszabbul jártak a "nőies" szektorok, hétre nem volt igaz, négynél pedig nem lehetett eldönteni.

Hat olyan terület van, ahol a női alkalmazottak aránya 55 százalék felett van, és a bérek kisebb mértékben nőttek, mint az átlag: a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szakmai, tudományos tevékenység; a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás; az oktatás; a szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltatás. Két olyan "női" szektor volt csupán, ahol az átlagnál nagyobb volt a bérnövekedés: a szálláshelyszolgáltatás és a humán egészségügy – utóbbi nem piaci folyamat eredménye volt. A "férfias" szakmákat nézve is találunk öt területet, ahol az átlagnál kisebb volt a bérnövekedés: ezek a bányászat; a villamos energia, gáz- gőzellátás; a szállítás, raktározás; az ingatlanügyletek, valamint az információ és kommunikáció. Az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vízellátás terén viszont átlag feletti volt a bérnövekedés. A három semleges ágazatban szintén. Ide tartozik a művészet, szórakozás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a kereskedelem.

Összességében tehát a "férfias" és semleges szektorokra inkább jellemző, hogy átlag felett nőttek a bérek, azokra pedig, ahol a nők aránya nagyobb, inkább az, hogy átlag alatt. A semleges szektorok is inkább erősítik azt, hogy a nők helyzete rosszabb a munkaerőpiacon, hiszen a férfiak aránya itt is magas. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nők által uralt szakmák és ágazatok bérdinamikája rosszabb, mint a férfiaké, vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nők fizetése tendenciózusan alacsonyabb, mint a férfiaké akár azonos munkakörben is, hanem arról is, hogy

ez a hátrányos megkülönböztetés inkább erősödik, mint enyhül.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.