Hogyan változtak a bérek a nők, és hogyan a férfiak által dominált szakmákban?

Gazdaság

A korreláció nem teljes, de ha valaki biztosra akar menni a bérnövekedését illetően, inkább olyan szektorokat keressen magának, ahol a férfi alkalmazottak aránya magasabb. De bányász azért ne legyen.

Egy Egyesült Államokban készült kutatás szerint hosszú távon a szakmák elnőiesedése együtt jár a bérdinamika csökkenésével. Vagyis minél rosszabb egy ágazatban az áltagos bér, annál inkább kikopnak onnan a férfiak és az adott szakma elnőiesedik, avagy fordítva: minél több nő jelenik meg az adott területen, annál inkább elértéktelenedik a fizetés. Mert a nők kevesebb pénzért is elmennek dolgozni. A kutatás évtizedes trendeket mutat be, vagyis nagyjából a hetvenes évektől napjainkig. Mi lehet a helyzet itthon?

Ilyen statisztikája a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs – vagyis nem hozzáférhetők a számok –, évtizedekre visszatekintő adat lényegében a születésekről és a halálozásokról van. A leghosszabb intervallum, amit meg lehet nézni e témakörben, a népszámlálások foglalkoztatottsági adatai: itt 2001-ig vissza lehet keresni, hogy egy adott szektorban hogyan változott a nők és férfiak aránya. Kereseti adatok csak 2009-től állnak rendelkezésre, így jobb híján ezt az intervallumot, vagyis a 2009-2023 közti időszakot tudtuk megnézni, megerősítés gyanánt pedig a népszámlálási adatokat is mellé tettük.

Az elmúlt 15-20 évben nem volt tendenciózusan tapasztalható az elnőiesedés és a bérdinamika közötti kapcsolat. Voltak olyan szektorok, ahol emelkedett a nők aránya és a bérek a teljes, országos átlaghoz képest kisebb mértékben emelkedtek, de egyáltalán nem volt jellemző.

Tehát az nem bizonyítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a szakmák elnőiesednek, és ennek következtében a fizetés elkezd elértéktelenedni

– persze ezt a hosszú távú adatok tudnák igazán alátámasztani, hiszen csak hosszabb idő alatt látható az elnőiesedés egy-egy területen. Az elférfiasodás nem jellemző, valószínűleg azért, mert az elmúlt évtizedekben a nők foglalkoztatottsága sokkal dinamikusabban nőtt, mint a férfiaké. Ezzel azonban nagyjából a végére is értünk a jó híreknek.

Az ugyanis kiderül az adatokból, hogy jellemzően a nők által dominált szektorokban az átlagnál inkább kisebb volt a bérnövekedés. A korreláció nem teljes, de bármilyen szűrést is alkalmaztunk, rendre az jött ki, hogy a nők inkább rosszabb mutatókkal bírnak, mint a férfiak. Húsz szektort vizsgálva nyolc lett olya, ahol a nők aránya volt magasabb, kilenc, ahol a férfiaké, három pedig semleges – semleges az a szektor lett, ahol a nő-férfi arány közti különbség nem haladta meg a tíz százalékot. Kilenc ágazat erősítette az állítást, hogy rosszabbul jártak a "nőies" szektorok, hétre nem volt igaz, négynél pedig nem lehetett eldönteni.

Hat olyan terület van, ahol a női alkalmazottak aránya 55 százalék felett van, és a bérek kisebb mértékben nőttek, mint az átlag: a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szakmai, tudományos tevékenység; a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás; az oktatás; a szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltatás. Két olyan "női" szektor volt csupán, ahol az átlagnál nagyobb volt a bérnövekedés: a szálláshelyszolgáltatás és a humán egészségügy – utóbbi nem piaci folyamat eredménye volt. A "férfias" szakmákat nézve is találunk öt területet, ahol az átlagnál kisebb volt a bérnövekedés: ezek a bányászat; a villamos energia, gáz- gőzellátás; a szállítás, raktározás; az ingatlanügyletek, valamint az információ és kommunikáció. Az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vízellátás terén viszont átlag feletti volt a bérnövekedés. A három semleges ágazatban szintén. Ide tartozik a művészet, szórakozás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a kereskedelem.

Összességében tehát a "férfias" és semleges szektorokra inkább jellemző, hogy átlag felett nőttek a bérek, azokra pedig, ahol a nők aránya nagyobb, inkább az, hogy átlag alatt. A semleges szektorok is inkább erősítik azt, hogy a nők helyzete rosszabb a munkaerőpiacon, hiszen a férfiak aránya itt is magas. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nők által uralt szakmák és ágazatok bérdinamikája rosszabb, mint a férfiaké, vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nők fizetése tendenciózusan alacsonyabb, mint a férfiaké akár azonos munkakörben is, hanem arról is, hogy

ez a hátrányos megkülönböztetés inkább erősödik, mint enyhül.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.