Hogyan változtak a bérek a nők, és hogyan a férfiak által dominált szakmákban?

Gazdaság

A korreláció nem teljes, de ha valaki biztosra akar menni a bérnövekedését illetően, inkább olyan szektorokat keressen magának, ahol a férfi alkalmazottak aránya magasabb. De bányász azért ne legyen.

Egy Egyesült Államokban készült kutatás szerint hosszú távon a szakmák elnőiesedése együtt jár a bérdinamika csökkenésével. Vagyis minél rosszabb egy ágazatban az áltagos bér, annál inkább kikopnak onnan a férfiak és az adott szakma elnőiesedik, avagy fordítva: minél több nő jelenik meg az adott területen, annál inkább elértéktelenedik a fizetés. Mert a nők kevesebb pénzért is elmennek dolgozni. A kutatás évtizedes trendeket mutat be, vagyis nagyjából a hetvenes évektől napjainkig. Mi lehet a helyzet itthon?

Ilyen statisztikája a Központi Statisztikai Hivatalnak nincs – vagyis nem hozzáférhetők a számok –, évtizedekre visszatekintő adat lényegében a születésekről és a halálozásokról van. A leghosszabb intervallum, amit meg lehet nézni e témakörben, a népszámlálások foglalkoztatottsági adatai: itt 2001-ig vissza lehet keresni, hogy egy adott szektorban hogyan változott a nők és férfiak aránya. Kereseti adatok csak 2009-től állnak rendelkezésre, így jobb híján ezt az intervallumot, vagyis a 2009-2023 közti időszakot tudtuk megnézni, megerősítés gyanánt pedig a népszámlálási adatokat is mellé tettük.

Az elmúlt 15-20 évben nem volt tendenciózusan tapasztalható az elnőiesedés és a bérdinamika közötti kapcsolat. Voltak olyan szektorok, ahol emelkedett a nők aránya és a bérek a teljes, országos átlaghoz képest kisebb mértékben emelkedtek, de egyáltalán nem volt jellemző.

Tehát az nem bizonyítható a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a szakmák elnőiesednek, és ennek következtében a fizetés elkezd elértéktelenedni

– persze ezt a hosszú távú adatok tudnák igazán alátámasztani, hiszen csak hosszabb idő alatt látható az elnőiesedés egy-egy területen. Az elférfiasodás nem jellemző, valószínűleg azért, mert az elmúlt évtizedekben a nők foglalkoztatottsága sokkal dinamikusabban nőtt, mint a férfiaké. Ezzel azonban nagyjából a végére is értünk a jó híreknek.

Az ugyanis kiderül az adatokból, hogy jellemzően a nők által dominált szektorokban az átlagnál inkább kisebb volt a bérnövekedés. A korreláció nem teljes, de bármilyen szűrést is alkalmaztunk, rendre az jött ki, hogy a nők inkább rosszabb mutatókkal bírnak, mint a férfiak. Húsz szektort vizsgálva nyolc lett olya, ahol a nők aránya volt magasabb, kilenc, ahol a férfiaké, három pedig semleges – semleges az a szektor lett, ahol a nő-férfi arány közti különbség nem haladta meg a tíz százalékot. Kilenc ágazat erősítette az állítást, hogy rosszabbul jártak a "nőies" szektorok, hétre nem volt igaz, négynél pedig nem lehetett eldönteni.

Hat olyan terület van, ahol a női alkalmazottak aránya 55 százalék felett van, és a bérek kisebb mértékben nőttek, mint az átlag: a pénzügyi, biztosítási tevékenység; a szakmai, tudományos tevékenység; a közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás; az oktatás; a szociális ellátás, valamint az egyéb szolgáltatás. Két olyan "női" szektor volt csupán, ahol az átlagnál nagyobb volt a bérnövekedés: a szálláshelyszolgáltatás és a humán egészségügy – utóbbi nem piaci folyamat eredménye volt. A "férfias" szakmákat nézve is találunk öt területet, ahol az átlagnál kisebb volt a bérnövekedés: ezek a bányászat; a villamos energia, gáz- gőzellátás; a szállítás, raktározás; az ingatlanügyletek, valamint az információ és kommunikáció. Az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vízellátás terén viszont átlag feletti volt a bérnövekedés. A három semleges ágazatban szintén. Ide tartozik a művészet, szórakozás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, illetve a kereskedelem.

Összességében tehát a "férfias" és semleges szektorokra inkább jellemző, hogy átlag felett nőttek a bérek, azokra pedig, ahol a nők aránya nagyobb, inkább az, hogy átlag alatt. A semleges szektorok is inkább erősítik azt, hogy a nők helyzete rosszabb a munkaerőpiacon, hiszen a férfiak aránya itt is magas. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nők által uralt szakmák és ágazatok bérdinamikája rosszabb, mint a férfiaké, vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nők fizetése tendenciózusan alacsonyabb, mint a férfiaké akár azonos munkakörben is, hanem arról is, hogy

ez a hátrányos megkülönböztetés inkább erősödik, mint enyhül.

(Címlapképünk illusztráció)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.