Ázsiai üzletek Budapesten

Az aprók között a nagyok

Lokál

Az elmúlt három-négy évben ugrásszerűen megnőtt az ázsiai, vagyis a kínai és a vietnami vezetésű, tulajdonú vegyesboltok száma a városban. Mit mutat ez az ugrás? És számít valamit, ha kínai vagy vietnami?

„Ezek mindig nagyon olcsók, amikor megnyitnak” – mondta egy férfi a társának a Vörösmarty utcában, kisétálva egy a sarkon nyílt boltból. Ázsiai bolt – hogy vietnami vagy kínai, azt elsőre nem lehet tudni. Minden ilyen bolt kínálata és berendezése szinte egyforma: szűk folyosók, sűrűn telepakolt polcok, háztartási tisztítószerek, piperecuccok, írószerek, gumicukor, üdítő, némi szesz. Hogy mennyire olcsók vagy nem olcsók ezekben az üzletekben a termékek, arról megoszlanak a vélemények, de véletlenek azért nincsenek. Legyen az Aradi utca, a Nagykörút, a Fehérvári út vagy akár a Rákóczi, úgy tűnik, hogy ahol más üzlet nem él meg, az ázsiai vegyes igen.

Úgy tűnhet, a városban csupa ilyen üzlet nyílik. A kirakatrendezés kimerül abban, hogy az ablakba tolják a plafonig érő polcokat, esetleg rikító színű matricák hirdetik, hogy mi minden akciós. Érdemes persze csínján bánni a „már mindenhol kínai boltok vannak” típusú piacelemzésekkel, hiszen hajlamosak vagyunk azt észrevenni, amit észre akarunk venni. És ha alapvetően a csúnya, telepolcozott vagy telematricázott kirakatokra vagyunk kihegyezve, akkor minden üzletet meg fogunk látni. De tényleg mindent elárasztanak ezek az üzletek?

Szempontok

A szükséges információk ehhez nem állnak rendelkezésre. Az adóhatóság nem listázza a vállalkozásokat aszerint, hogy milyen nemzetiségű a tulajdonosuk – tegyük hozzá, szerencsére. Nyilván többet tud a NAV az ázsiai tulajdonú céghálózatokról, de az megint más téma, ott sem elsősorban a tulajdonosok nemzetisége a fontos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.