Ázsiai üzletek Budapesten

Az aprók között a nagyok

Lokál

Az elmúlt három-négy évben ugrásszerűen megnőtt az ázsiai, vagyis a kínai és a vietnami vezetésű, tulajdonú vegyesboltok száma a városban. Mit mutat ez az ugrás? És számít valamit, ha kínai vagy vietnami?

„Ezek mindig nagyon olcsók, amikor megnyitnak” – mondta egy férfi a társának a Vörösmarty utcában, kisétálva egy a sarkon nyílt boltból. Ázsiai bolt – hogy vietnami vagy kínai, azt elsőre nem lehet tudni. Minden ilyen bolt kínálata és berendezése szinte egyforma: szűk folyosók, sűrűn telepakolt polcok, háztartási tisztítószerek, piperecuccok, írószerek, gumicukor, üdítő, némi szesz. Hogy mennyire olcsók vagy nem olcsók ezekben az üzletekben a termékek, arról megoszlanak a vélemények, de véletlenek azért nincsenek. Legyen az Aradi utca, a Nagykörút, a Fehérvári út vagy akár a Rákóczi, úgy tűnik, hogy ahol más üzlet nem él meg, az ázsiai vegyes igen.

Úgy tűnhet, a városban csupa ilyen üzlet nyílik. A kirakatrendezés kimerül abban, hogy az ablakba tolják a plafonig érő polcokat, esetleg rikító színű matricák hirdetik, hogy mi minden akciós. Érdemes persze csínján bánni a „már mindenhol kínai boltok vannak” típusú piacelemzésekkel, hiszen hajlamosak vagyunk azt észrevenni, amit észre akarunk venni. És ha alapvetően a csúnya, telepolcozott vagy telematricázott kirakatokra vagyunk kihegyezve, akkor minden üzletet meg fogunk látni. De tényleg mindent elárasztanak ezek az üzletek?

Szempontok

A szükséges információk ehhez nem állnak rendelkezésre. Az adóhatóság nem listázza a vállalkozásokat aszerint, hogy milyen nemzetiségű a tulajdonosuk – tegyük hozzá, szerencsére. Nyilván többet tud a NAV az ázsiai tulajdonú céghálózatokról, de az megint más téma, ott sem elsősorban a tulajdonosok nemzetisége a fontos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.