A kormány által irányított közbeszédben arról megy a diskurzus, vajon lesz-e ezer euró a minimálbér és egymillió forint az átlagbér, ami nyilvánvaló reakció arra, hogy a magyar társadalomban jelentős torzulás indult meg a jövedelemeloszlásban: a felső réteg jövedelme sokkal nagyobb arányban nő, mint az alsóbbaké, és ezekben az alsóbbakban nemcsak a szegénynek mondott réteg szerepel, hanem az alsó, sőt a középső középosztály is – már ha volt ilyen valaha.
Azzal, hogy Nagy Márton miniszter belengeti az ezer eurós minimálbért meg az egymilliós átlagbért 2028-ra, kellemes csámcsogni való témát ad. Egyrészt lehet bizakodni, hiszen most 668 euróról és 637 ezer forintról van szó, ehhez képest az ezer és az egymillió tényleg csúcs. Másrészt lehet szájat húzni, hogy 2028 kellően messze van ahhoz, hogy bátran lehessen ígérni. Persze a kerek szám mindig gyanús – főleg úgy, hogy a bérdinamikát egy normálishoz közelítő országban nem az állam, nem a kormány határozza meg, hanem a munkaadók, vagyis a vállalkozások, azaz a piac, a gazdaság.
Ennél azonban sokkal rosszabb a helyzet. Ezek a bűvészkedések ugyanis csak átmenetileg tudják elfedni a tényt: a magyar társadalom tragikusan kettészakadt kőgazdagokra és az összes többire. Az összes többi a társadalom kábé 95 százaléka. Nyilván ezen belül se mindegy, hogy hol van az ember, de összevetve a kőgazdagokkal, nüansznyi a különbség.
A vagyon és a jövedelem messze nem ugyanazt jelenti, mégis árulkodó az a becslés, amely szerint a kőgazdagok privátbanki számlán tartott vagyona – a továbbiakban nevezzük őket privátbanki ügyfeleknek – 2028-ra a jelenleginek több mint duplájára nő. Ez természetesen nem a teljes vagyon, csak az, amit ezeken a számlákon tartanak. A teljes vagyonban benne vannak az ingatlanok, a vállalkozás, a kocsi és a yacht is, ehhez képest ez "csak" pénz és pénzügyi befektetés. Könnyű belátni, hogy a nem privátbanki ügyfeleknek se jövedelme, se a vagyona nem fog négy év alatt megduplázódni. Ezt még a mindig optimista Nagy Márton se ígéri – pedig ő minden évben belengeti, hogy jövőre már tényleg 4 százalékkal bővül a GDP.
Még döbbenetesebb, ha mindehhez hozzátesszük a forintokat is. A Blochamps Capital tanácsadó cég számításai szerint a privátbanki ügyfélkör az idei év elején 9000 milliárd forint értékű vagyon felett rendelkezett privátbanki számláin. Ez a vagyontömeg 2003-ban még csak 1700 milliárd forint volt, 2013-ban 2800 milliárd, 2028-ra pedig a várakozások szerint meghaladhatja a 20 ezer milliárd forintot is. Önmagában ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy emelkedik a társadalmi egyenlőtlenség, sőt. Ha a vagyonnövekedést az ügyfélkör sokszorozódása generálja, akkor alapvetően jó irányba is mehetnének a dolgok. Sajnálatos módon azonban nem ez a helyzet.
A helyzet az, hogy a Blochamps várakozása szerint az ügyfélkör érdemben nem fog nőni, ahogyan eddig se igen nőtt. 2003-ban 34,4 ezer ügyfélszámla volt – egy embernek több is lehet, egy családnak pláne, tehát a szupergazdagok száma ennél valamivel kisebb. A 34,4 ezer ügyfélszámlából 2013-ra 44,4 ezer lett, 2023-ra pedig 45 ezer. Ez azt jelenti, hogy 2003 és 2013 között biztosan nőtt az ügyfélkör, azóta azonban lényegében változatlan. Fontos kiemelni, hogy Mészáros Lőrincz előtt is voltak az országban szupergazdagok, ehhez tényleg elég néha a tehetség, a munka és a szerencse megfelelő kombinációja. 2013-at követően azonban úgy lódult meg a vagyontömeg, hogy az már jelnetős részben az oligarchásodás miatt történt.
A privátbanki belépési limit is nőtt természetesen, vagyis egyre nagyobb összeggel lehet számlát nyitni, de a lényeg akkor is ugyanaz: kábé ugyanaz a kör évről évre folyamatosan egyre nagyobb vagyonnal rendelkezik. Az egy számlához tartozó vagyon ezek szerint 2003-ban 49 millió forint volt, 2013-ban 62, tavaly pedig már 188 millió forint.
A becslések szerint négy év múlva 444 millió forint lesz átlagban egy számlán.
Összehasonlításképpen. a magyar háztartások átlagos pénzügyi vagyona tavaly 26 millió forint volt - ebben az átlagban a szupergazdagok is benne vannak, természetesen.
Karagich István, a Blochamps Capital alapító-ügyvezetője azt mondja, a vagyonok ezen a szinten már önjáró módon gyarapodnak. Vagyis nem szükséges, hogy a pálya az oligarchák felé lejtsen, nem kellenek megkérdőjelezhető szerződések, megbízások. A magyar topgazdagok cégei lényegében minden jövedelmező üzletágban megkerülhetetlenné váltak. Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági fellendülés, beruházás okozta vagyonbővülés a korábbiaknál is erőteljesebben koncentrálódik majd erre a legvagyonosabb ügyfélkörre. A gép forog, a magyarországi kőgazdagoknak pedig tényleg nincs is más dolguk, mint hátradőlni.
