F. Szabó Emese

Vegyél téglát!

Miért csapolja a kormány az önkéntes nyugdíjpénztárakat?

Publicisztika

Nehéz lenne annyira álságos és káros kormányzati ötletet találni, mint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti feltörhetősége. Puszta bábjáték ez, kár, hogy aki elhiszi, az fog leginkább rosszul járni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa, Kovács Zsolt az éves pénztár-konferencián jelentette be másfél hete, hogy 2025-ben átmeneti jelleggel feltörhetővé teszi a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári megtaka­rításokat. A helyszínválasztás önmagában is dermesztő. Az ilyen eseményeken nem szoktak bejelenteni semmit, legfeljebb magyarázni. Ehelyett a vendég a köpenye alatt magával hozta az akolba a farkast, és ott mosolyogva szabadon engedte. Csak azt nem tette hozzá, hogy ti urak, ti hitvány ebek. A konferencia résztvevői pedig, mit tehettek egyebet, egymásra néztek, orcájukon mint félelem stb.

Az eredeti konstrukció: jobb, mint a semmi

A nyugdíjcélú, hosszú távú konstrukcióknak az a lényegük, hogy az embert olyan megtakarításokra ösztönözze, amelyekre amúgy nem lenne gondja. Nyugdíjra költsek harmincévesen? Ne röhögtess, most született meg a gyerek! Annak érdekében, hogy mégis megérje bébiőr (Vuitton Lajos táska, nyaralás, Serrano sonka) helyett havi akárhány ezer forintot vagy a negyedéves bónuszt nyugdíjcélra félretenni, az államok kövér kedvezményeket, jóváírást, kismacskát szoktak adni. Ha nem ösztönből döntesz, hanem előrelátó vagy, akkor én is gáláns leszek – ez az ajánlat.

Ez többé-kevésbé működött Magyarországon is – azzal a lényeges kitétellel, hogy a munkáltatói befizetésekhez kapcsolódó adókedvezményeket jelentősen megnyirbálta a Fidesz-kormány. Ma az a munkavállaló, aki önkéntes nyugdíjpénztári számlával bír, a saját (adózott) keresményéből évi 750 000 befizetett forint erejéig 20 százalékos személyi jövedelemadó-jóváírást kap – a gyakorlatban az így visszajáró szja-t hozzácsapják a pénztárban félretett összeghez –, ez az évi maximum 150 000 forint adókedvezmény lényegében az egyetlen ösztönző. A pénztári befizetésekhez mindezzel együtt szigorú szabályok is kapcsolódnak: ezt a megtakarítást nem mindig lehet, de egyébként se nagyon éri meg feltörni. Mégpedig azért, mert a nyugdíjaskor elérése előtt feltört megtakarítás után adózni kell, és bi­zonyos esetekben még járulékot is fizetni. A nyugdíjpénztári összeget nem éri meg bolygatni, mert a manőver kész ráfizetés: még a korábban elért adómegtakarításnál is többe kerülhet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.