F. Szabó Emese

Vegyél téglát!

Miért csapolja a kormány az önkéntes nyugdíjpénztárakat?

Publicisztika

Nehéz lenne annyira álságos és káros kormányzati ötletet találni, mint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmeneti feltörhetősége. Puszta bábjáték ez, kár, hogy aki elhiszi, az fog leginkább rosszul járni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa, Kovács Zsolt az éves pénztár-konferencián jelentette be másfél hete, hogy 2025-ben átmeneti jelleggel feltörhetővé teszi a kormány az önkéntes nyugdíjpénztári megtaka­rításokat. A helyszínválasztás önmagában is dermesztő. Az ilyen eseményeken nem szoktak bejelenteni semmit, legfeljebb magyarázni. Ehelyett a vendég a köpenye alatt magával hozta az akolba a farkast, és ott mosolyogva szabadon engedte. Csak azt nem tette hozzá, hogy ti urak, ti hitvány ebek. A konferencia résztvevői pedig, mit tehettek egyebet, egymásra néztek, orcájukon mint félelem stb.

Az eredeti konstrukció: jobb, mint a semmi

A nyugdíjcélú, hosszú távú konstrukcióknak az a lényegük, hogy az embert olyan megtakarításokra ösztönözze, amelyekre amúgy nem lenne gondja. Nyugdíjra költsek harmincévesen? Ne röhögtess, most született meg a gyerek! Annak érdekében, hogy mégis megérje bébiőr (Vuitton Lajos táska, nyaralás, Serrano sonka) helyett havi akárhány ezer forintot vagy a negyedéves bónuszt nyugdíjcélra félretenni, az államok kövér kedvezményeket, jóváírást, kismacskát szoktak adni. Ha nem ösztönből döntesz, hanem előrelátó vagy, akkor én is gáláns leszek – ez az ajánlat.

Ez többé-kevésbé működött Magyarországon is – azzal a lényeges kitétellel, hogy a munkáltatói befizetésekhez kapcsolódó adókedvezményeket jelentősen megnyirbálta a Fidesz-kormány. Ma az a munkavállaló, aki önkéntes nyugdíjpénztári számlával bír, a saját (adózott) keresményéből évi 750 000 befizetett forint erejéig 20 százalékos személyi jövedelemadó-jóváírást kap – a gyakorlatban az így visszajáró szja-t hozzácsapják a pénztárban félretett összeghez –, ez az évi maximum 150 000 forint adókedvezmény lényegében az egyetlen ösztönző. A pénztári befizetésekhez mindezzel együtt szigorú szabályok is kapcsolódnak: ezt a megtakarítást nem mindig lehet, de egyébként se nagyon éri meg feltörni. Mégpedig azért, mert a nyugdíjaskor elérése előtt feltört megtakarítás után adózni kell, és bi­zonyos esetekben még járulékot is fizetni. A nyugdíjpénztári összeget nem éri meg bolygatni, mert a manőver kész ráfizetés: még a korábban elért adómegtakarításnál is többe kerülhet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk