Kálmán C. György

A KDNP megszavazza azt a házszabály-módosítást, amelynek köszönhetően a DK nem alakíthat frakciót.

A nemzetnek emlékeznie kell, és ugyan mi volna alkalmasabb az emlékezet fenntartására, mint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága?

Pártunk és kormányunk berendezkedik arra, hogy a Kossuth téren és másutt tüntetések zajlanak majd.

A Jó Állam Fórum felvetéseket vár.

Olthatatlanul ég bennem, mi tagadás, a vágy a megértésre – még akkor is így van ez, ha most éppen miniszterelnökünkről van szó, és még akkor is, ha bizonyos dolgok megértéséről már rég letettem.

Ez az igazi baj. Hogy körbekerítik a területet, egy nap alatt letarolják, és senkinek fogalma sincs, hogy mi van, mi lesz. Nincsenek kétségeim, hogy vannak, akik tudják – de nekik bőven van idejük hallgatni.

Az volna-e a támogatás, hogy négy akadémikus vállalta a védnökséget, vagy ennél többről van szó? Tud erről az Akadémia is? (Felhívnám a figyelmet arra, hogy az akadémikusok nem azonosak az Akadémiával, és nem léphetnek fel az Akadémia nevében.) A „tudomány” szónak nagy ereje van – elhallgattatja a kétkedőket, rangot ad annak, aki megfelelően gyászos képpel, öblögetve mondja ki.

Az embert – többek között – az különbözteti meg az állattól, hogy bizonyíthatóan képes arra, hogy előre gondolkodjon.

Kéne már szólni azoknak, akiknek a legutóbbi időben hirtelen nagy levelezhetnékjük támadt, hogy nem kéne

Most még – jó előre, és persze csak halkan és zárójelben – hadd legyen szabad még ízlésről, vonzalmakról (nagyképűen: esztétikai értékítéletekről) beszélni.