Nyilatkoznak a kereszténydemokraták

  • Kálmán C. György
  • 2012. március 25.

Első változat

Azért, mindig mondom én, csupa derű, tréfa és mulatság ez a mi NER-ünk, vegyük csak észre.

Itt van például a szabad szemmel alig észrevehető KDNP nyilatkozata, amely úgy beszél önmagáról, mármint a nyilatkozatról, mint hogyha valakitől (a nyilatkozótól, aki önmaga) idézne – és hát valóban, saját nyilatkozatát (kiadta a KDNP) az MTI-től veszi át. Innen az olyan megfogalmazások, mint „olvasható a KDNP vasárnapi közleményében” (holott éppen ez a KDNP vasárnapi közleménye), vagy hogy „az írás azzal folytatódik” (tényleg, mit ad Isten, ezzel folytatódik az írás), vagy „végül kijelentik” (tényleg végül jelentik ki, és éppen ezt). Tisztára, mint Jeles zseniális Álombrigádjában a párttitkár nagy nehezen felolvasott köszöntő beszéde.

Ami a tartalmat illeti, már ha ez a röhögéstől könnyes szemünkön át agyunkig egyáltalán elhatol, az volna a lényeg, hogy a KDNP bátran megszavazza azt a házszabály-módosítást, amelynek köszönhetően a Demokratikus Koalíció nem fog tudni frakciót alakítani. Hogy miért? A KDNP érezhetően nehezen tudja visszatartani a feltoluló minősítgetéseket, bár végül is – hihetetlen önuralomról téve tanúbizonyságot – nem mondják ki, hogy Gyurcsány rohadt, szemét alak; csak éppen körülírják. A DK alapíthatott volna frakciót – emelik fel intő ujjukat –, ámde „a rövidlátó politikai haszonszerzés miatt mindig is kapkodó szocialista karrieristák elmulasztották ezt a lehetőséget is”. És Gyurcsány és bandája ezzel még olcsón megússza.

De a KDNP erőt vesz magán, legyűri a zsigeri ellenszenvet, és előhozza – újra, mint a közlemény elején – a higgadt, jogilag megalapozott, vitathatatlan érvet: „A KDNP szerint Magyarország megújítása szükségessé teszi az országgyűlési törvény megszavazását.” (Mert „a közvélemény-kutatások alapján még mindig toronymagasan a választók bizalmát élvező pártszövetség – amelynek egyenrangú tagja a KDNP – egyedül kénytelen a törvényhozásban tenni az ország felemelkedéséért”.) Nincs mit tenni, ha egyszer Magyarországnak meg kell újulnia – márpedig meg kell!, ki vitatná? –, akkor az országgyűlési törvényt meg kell szavazni. Káprázatos argumentáció, huncut, aki fogást talál rajta: Magyarország megújítása gyakorlatilag bármely törvény esetében kényszerű, csaknem a természeti törvények erejével ható módon írja elő minden képviselő számára a megfelelő gomb megnyomását. Ha bárkinek bármi kétsége lenne, tegye csak fel magának a kérdést: akarom-e (és akarom-e eléggé) Magyarország megújítását?

A válasz aligha lehet kérdéses. És mérhetetlen (már-már gyurcsányista) rosszindulat mondathatja csak azt bárkivel, hogy ez az érv egyetlen szóra volna lefordítható: „csak”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.