A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.
A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.
Grandiózus, fülledten erotikus revüt varázsol a csepp térbe Székely Kriszta rendező.
Számottevő jellemfejlődés ábrázolása nélkül, szinte egyetlen regiszteren játszva meséli végig Gábor Zsazsa életét Létay Dóra, ami itt nem hiba, hanem a koncepció része – hiszen az igazi Zsazsának nem sok ideje volt holmi szellemi huncutságokra.
Minimalista tér, élő zenei jelenlét és egy tibeti népmese kortárs újragondolása keretezi a Boldogságunk története című előadást, amelyben a Láthatáron Csoport a boldogság keresését belső utazásként meséli el.
Alföldi Róbert magabiztosan hozza a címszereplő Bruscont, nárcizmussal spékelt figurája kifejezetten viszolyogtató.
Két nő tangózik Molnár Noémi hegedűjátékára, miközben Bali Anikó a saját versét olvassa fel.
Alexandru Popa darabja a házastársi hűség témáját boncolgatja egzisztencialista szemszögből, rengeteg csavarral.
Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.
Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.
