Thomas Bernhard: A színházcsináló
Alföldi Róbert magabiztosan hozza a címszereplő Bruscont, nárcizmussal spékelt figurája kifejezetten viszolyogtató.
Alföldi Róbert magabiztosan hozza a címszereplő Bruscont, nárcizmussal spékelt figurája kifejezetten viszolyogtató.
Két nő tangózik Molnár Noémi hegedűjátékára, miközben Bali Anikó a saját versét olvassa fel.
Alexandru Popa darabja a házastársi hűség témáját boncolgatja egzisztencialista szemszögből, rengeteg csavarral.
Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.
Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.
A nyolcvanas évek lengyel sztrájkkövetelései, a munkásnegyedek szürke betonfala és a szabadság reménye: a Nobel-békedíjas Lech Wałęsa feleségének élettörténetét Marzenia i tajemnice (Álmok és titkok) címmel Piotr Adamowicz újságíró és egykori Szolidaritás-tag írta meg, Krystyna Janda ebből készített színpadi változatot.
Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.
„Az ember nem tehet mást, mint kivonul” – vonul be Andor (az eredetiben: Alceste).