Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.
„Az ember nem tehet mást, mint kivonul” – vonul be Andor (az eredetiben: Alceste).
A Junior Prima-díjas fuvolaművész, összművészeti alkotó (performerként és színészként is gyakran szerepel) zöld, tollpelyhekkel díszített estélyiben lép elénk.
A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.
A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.
A francia bohózatok 19. századi mesterének Chat en poche (szó szerinti fordításban: Macska a zsebben) című vígjátéka Máté Gábor legújabb rendezése.
Bodó Viktor a hagyományos színjátszás keretein belül vitte színre ezt a sokszor feldolgozott drámát, bizonyítva, hogy nem kell feltétlenül kísérleti koncepciókban gondolkodni ahhoz, hogy modern előadást kapjunk.
![Vass Szandi: Saját [?] szoba](/data/2025_21_print_kepek/2521_szinhaz_sajatszoba_visz_focuspoint_768x432.jpg)
Virginia Woolf azonos című műve és egyéb szövegei felhasználásával, illetve a személyisége által inspirálva írta a darabot Vass, aki már előző darabjával, az Emese álmával is a női egyenjogúság problematikáját boncolgatta.
