Köves Gábor

Ha azt mondják az új sci-fijére, hogy minden idők legdrágább francia filmje, kijavítja az újságírót: a Valerian és az ezer bolygó városa a valaha készült legdrágább európai produkció. Tehát a legeslegdrágább európai film készítőjével Párizsban beszélgettünk, a saját stú­dió­jában.

Abban a megnyerhetetlen versenyben, hogy ki is az elmúlt 10–15 év legjobb amerikai sorozatszínésze, Michael K. Williams jó eséllyel pályázik az első helyre. A Drót Omarja meg sem akarja hallani a kérdést, amely az arcát kettészelő pengevágást firtatja, de lelkesen beszél a Hap és Leonard című sorozatban alakított figurájáról, a fekete, meleg, texasi és republikánus Leonardról.

Hitchcocknál kezdte, járt az Alfa Holdbázison, nyert egy Oscart Lugosi Béla megformálásáért. Csütörtöktől nácivadász holokauszt-túlélőt játszik Atom Egoyan Emlékezz! című filmjében. A 88 éves legendával telefonon beszélgettünk.

Forgatott Thomas Vinterberggel, Tom Tykwerrel, Susanne Bierrel és Szász Jánossal, játszott a Banshee és a Feketelista című sorozatokban. A híres dán színészt a héten debütáló Kisvárosi gyilkosok című fekete komédiában is láthatjuk. Kolbászokról, kritikusokról, lakóautókról és a nagy lóvéról beszélgettünk.

Több mint 30 éve van a lapnál, 1993 óta ő a főszerkesztő. Az ÉS az idén 60 éves – e jeles alkalomból a szocializmusbeli kezdetekről, a fontos főszerkesztőelődökről, a rendszerváltás zavarosáról, Princz Gábor cölöpjeiről, az oknyomozás nagy korszakáról és a három bránerről is beszélgettünk.

Szerepelt a Mátrixban, Calvin Klein-reklámokban és A házibuli folytatódikban. Játszott Resnais, Chabrol és Tavernier filmjeiben. Nemrég Jacques Cousteau-t alakította. A franciák 58 éves, sanzonkedvelő sztárjával Párizsban beszélgettünk.

Mivel fenyegette meg a hajdani Postabank-vezér az Élet és Irodalom főszerkesztőjét? Kiderül ez is a Kovács Zoltánnal készült interjúnkból.

Skype-on sikerült kapcsolatba lépnünk a világhírű brit etológussal, evolúcióbiológussal, oxfordi professzorral, harcos ateistával, „Darwin rottweilerével”, Az önző gén és az Isteni téveszme szerzőjével. Beszélgetésünket, melynek során a balos tudósoktól a Biblia-övezetig, Ferenc pápától Douglas Adamsig, a Brexittől David Attenborough-ig sok-sok földi dologról szó esett, egy vakmerő róka többszöri felbukkanása tette még izgalmasabbá.

A világhírű francia művésznőtől senki sincs biztonságban: követ, kémkedik, besurran és megles, levetkőzik és „levetkőztet”, az ágyába invitál, kutakodik a szobánkban – és mindezt a művészet nevében teszi. Jelenleg egy brooklyni temetőben várja, hogy eltemessük legféltettebb titkainkat.

A Vígszínházat nevezi otthonának, ahonnan 2015-ben, évtizedek után távozott, mert, mint mondja, méltatlan ajánlatot kapott. A 83 éves színésszel ötvenhatról és a mai, rendszerellenes tüntetésekről, a vészkorszakról és Páger Antalról is beszélgettünk.

Jókat anekdotázott már A nevem Moore…, Roger Moore című memoárjában is, de a folytatásban sem adta alább: a tavaly megjelent One Lucky Bastard is tele van remek sztorikkal. A 87 éves örökös Bondot e-mailben bírtuk további anekdotázásra.

Regényt írt a világhírű összművésznő, akire a közhelyszerű sokoldalúság is szerény jelző: játékfilmek, lemezek, performanszok, novellaszerű szövegek és mindezek együttese jelzi művészi kiteljesedésének útját. Az első rosszfiú az első, de vélhetően nem az utolsó regénye. Telefonon beszélgettünk.