Magyar Narancs: Az, amit ma feminista pornónak szokás nevezni, valami olyasmi, ami szembemegy a férfiszempontú, a „férfitekintet” kiszolgálására hivatott pornók uralmával, és a női szexualitást helyezi előtérbe. De hagyjuk a hivatalos kategóriákat: ha ön rendez, például egy orális jelenetet, az miben tér el a férfitekintetű fősodortól?
Erika Lust: Aligha árulok el azzal újdonságot, hogy a mainstream pornófilmek legtöbbje egyetlen határozott céllal születik: a férfiak örömszerzésére. Az úgynevezett férfitekintet az úr, a jelenetek szinte kötelező jelleggel a férfi orgazmusával, az ejakuláció látványával végződnek. A nő csak azért van, hogy mások örömét szolgálja, de nem a magáét. Csakis a testrészek kapnak szerepet, méghozzá mindig ugyanazt a szerepet. A pornóiparból kiveszett az intimitás, a szenvedély, az emberség, mindaz, amit a hetvenes években készült filmekben még megtalál. Ez volt a pornó aranykora, innen merítem az ihletet még ma is. Számos nagyszerű film készült akkoriban. Jó példa ez arra, hogy a pornó és a magas színvonalú filmkészítés nem kell, hogy kizárja egymást. Adtak a jelmezekre, a forgatókönyvre, a helyszínekre, volt rendes büdzsé és stáb is. Nézze csak meg ezeket a filmeket mai szemmel; meg fog lepődni, milyen részletgazdag alkotások. És ma mindez hol van? Szégyen és gyalázat, milyen irányba tolódott el az egész. Ahogy a technika fejlődött és a pornó nagy üzlet lett, a minőség a béka segge alá zuhant. Amit ma pornó címszó alatt kap, össze sem hasonlítható az akkori színvonallal. Igazi húspiac ez, testrész testrész ellen, mindenféle kontextusból kiragadva. A szereplők a genitáliáikkal egyenlők, a kamera dülöngél, a díszlet borzalmas, az egész lehangoló és demoralizáló. Nincs előjáték, sehol egy simogatás, a nők orális kielégítése gyakorlatilag megszűnt létezni.
| ||
MN: Rendben, de ha visszatérnénk egy konkrét jelenethez…
EL: A címke talán félrevezető lehet, mert a feminista pornó nemcsak a női szexualitásról szól, hanem a szexualitás sokféleségéről és ezek tiszteletteljes ábrázolásáról. Meg arról, hogy mindenkit emberként, nem pedig holmi tárgyként ábrázoljunk. Ne degradáljunk senkit. A férfi vágyképek mellett a nőiek is jelenjenek meg. Ugyanakkor a feminista pornó nem gyömöszölhető bele egyetlen műfajba sem, rendezője válogatja, ki milyen módon filmez le egy jelenetet. Én feministának tartom magam, ebből következik, hogy ez a látásmód érvényesül a filmjeim minden részletében. Ha egy pornófilm feminista értékek mentén készül, a szerepek egyenlősége elsődleges, ha tehát egy orális szexjelenetet rendezek vagy bármilyen más jelenetet, minden figyelmem a szereplőké. A férfiakból nálam nem lesznek gépek, a nők pedig nem kerülnek passzív, alárendelt szerepbe. És ami a legfontosabb: mindennek a kölcsönös beleegyezés az alapja.
| ||
MN: Mi az, ami semmiképpen sem megengedett a feminista pornóban?
EL: Mint mondtam, ez nem egy műfaj, így kötelező műfaji szabályok sincsenek. De amit biztosan nem csinálunk az oldalamon található filmekben: biztosan nem állítjuk be a szereplőket úgy, hogy fiatalkorúnak látszódjanak vagy éppen csak nagykorúnak. Ez nálunk éppúgy tilos, mint például a vérfertőzés vagy a pederasztia ábrázolása. A nők számára degradáló szerepeket, a férfi hatalomvágy kiélését ugyancsak ne keressék nálunk. A kényszer, az erőszak, a nemi erőszak ábrázolása soha semmilyen formában nem lehet része a filmjeinknek. Ezeket a filmeket részben a közönség fantáziája is alakítja. Sokat merítek a hozzánk beérkező, személyes vallomásokból, megóvnak attól, hogy ugyanazt a filmet gyártsam le különböző címek alatt. Igyekszem nyitott maradni, a beküldött történetek között olyan fantáziákkal is találkozom, amelyek biztosan nem okoznának nekem örömöt, de nem ez a szempont; ha megfilmesítjük valakinek a személyes vallomását, azt minden esetben kellő tisztelettel tesszük, a megszégyenítés vagy a lenézés nem összeegyeztethető a szexpozitivizmussal. A végeredménynek egyszerre kell izgatónak és etikusnak lennie. Ha etikusan járunk el, és egészséges szexuális szokásokat ábrázolunk, senkinek nem lehet semmi oka, hogy betiltsa ezeket a filmeket.
| ||
MN: Mitől lesz etikus a pornó?
EL: Attól, hogy a szerepek egyenlők lesznek, attól, hogy a rasszizmust – ami nagyon is jelen van a pornóiparban, legyen szó a rasszista sztereotípiákra épülő szexjelenetekről vagy a filmek rasszizmussal átitatott nyelvéről – messzire száműzzük, és attól, hogy felszámoljuk a szereplők béreiben megnyilvánuló hatalmas különbségeket, mert ez a megkülönböztetés ugyancsak a rasszista megközelítésre vezethető vissza. De nem csak arra: a férfiakat a pornóiparban hagyományosan rosszabbul fizetik, mint a nőket. Ezek az egészségtelen gyakorlatok húzzák vissza és tartják elszigeteltségben az iparágat, ettől marad a pornóról való diskurzus tabu, így aztán a pornóiparban uralkodó rasszizmusról, szexizmusról, fizetési egyenlőtlenségekről és a szereplőkkel szembeni bánásmódról továbbra sem lehet nyíltan beszélni.
MN: Mennyiből jön ki egy filmje, és ebből mennyit fizet a szereplőinek?
EL: Egy rövidfilmbe 7 és 9 ezer euró közötti összeget invesztálok: ebben benne van a stáb és a szereplők bére, a díszlet, a helyszínbérlet és így tovább. Egyhetes forgatási etapokat tartok, egy-egy rövidfilmet készítek naponta. Ez azért nem kis pénz. A szereplőim napi 500 és 1000 euró közt keresnek. Mivel a tube site-ok (ingyenes pornóoldalak, amelyek többnyire máshonnan lopott tartalmat kínálnak – a szerk.) teljesen megfektették a felnőttfilmgyártó iparágat, ma már nem lehet olyan jól jövedelmező karriereket építeni, mint régebben, ezért a legtöbb pornófilmszereplő kénytelen mellékest is vállalni. Ez lehet webcam, élő erotikus fellépés és más egyéb. Ezekkel tudnak pénzt keresni és brandet építeni a nevük köré. Sok lábon kell állni, hogy az anyagi biztonságot meg tudják teremteni.
| ||
MN: Mekkora stábbal dolgozik?
EL: Viszonylag kis cégnek számítunk, 17-en vagyunk, 15 nő és 2 férfi alkotja a teljes céget.
MN: A szereplők biztonsága érdekében mire kell ügyelni a forgatások során?
EL: Nagyon érzékeny és intim helyzet a kamera előtti szex, ez a fajta kitárulkozás érzelmileg is megterhelő, ezért én és a stábom mindent megteszünk, hogy a szereplők komfortosan érezzék magukat. Rendszeres szüneteket iktatunk be, ügyelünk a cateringre, a szereplők minőségi étkezést kapnak, és amennyire csak lehet, igyekszünk az egyéni igényeket figyelembe venni. Az egészség és a biztonság is elsődleges, minden esetben megbizonyosodunk róla, hogy a szereplőink átestek a megfelelő orvosi ellenőrzéseken, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy bármilyen fertőzést továbbadjanak. Mindenkinek a lehető legalaposabb SDT-szűrésen kell átesnie. A szereplők maguk döntik el, hogy akarnak-e óvszert használni vagy sem, a forgatás minden egyes részletét előzetesen átbeszéljük, soha nem kérünk olyat a szereplőktől, amiben ne állapodtunk volna meg.
| ||
MN: A nem pornós filmiparból is vonzzák a színészeket?
EL: Vannak olyan szereplőink, akik dolgoztak már fősodorbeli producerekkel, másoknak csak az etikus pornófilmkészítésben vannak tapasztalataik. Ami közös bennük, hogy tudják, milyen a kamera előtt szexelni. De akadnak olyan szereplőink is, akik még sosem csinálták stáb előtt. A szereposztás nálam hosszú és alapos folyamat, ez az egyik legfontosabb része a filmkészítésnek. Csakis olyan szereplőket alkalmazunk, akik 21 év fölöttiek, és rendelkeznek privát szexuális tapasztalattal. Alaposan összeismerkedünk a forgatás előtt, és ez mindenkinek csak jót tesz. A testpozitivizmus nagyon fontos a számomra, a természetességre törekszem, nem alkalmazok olyan előadókat, akik szétplasztikáztatták magukat.
MN: Rendezőként mennyire avatkozik bele a szexjelenetekbe?
EL: Igyekszem egyáltalán nem megrendezni a szexet, hagyom, hogy a szereplők irányítsák a helyzetet, teljes szabadságot élveznek. Azt csinálják, ami nekik természetes és örömteli. Nincsenek instrukciók, hogy tedd ide a lábad vagy oda a karod, hogy ezt meg azt a pozitúrát vedd fel, ezt vagy azt a testnyílást mutasd a kamera felé. Ez engem nem érdekel. Igyekszem olyanokkal dolgozni, akik már ismerik egymást és vonzódnak egymáshoz. Megbeszélik előre a jeleneteket és eldöntik, mit hogyan csinálnak.
MN: Melyik volt a legnagyobb szabású filmje úgy történetmesélésben, mint költségekben?
EL: Az idén filmeztem először havas környezetben. Két filmet is készítettem a hóban, az egyiknek A síoktató, a másiknak a Let’s Do It! Follam! a címe. Sokat fagyoskodtunk, a szél is ellenünk dolgozott, de megérte, mert tökéletes fényviszonyok között, csodás napfényben forgathattunk. És mindemellett egy helikoptert is bevetettünk. Egy álmom vált ezzel valóra!
