Kránicz Bence

Az nem kérdés, hogy ma is van közünk a Bibliához, úgy is, mint szent szöveghez, és mint irodalmi műhöz. Mégis, amikor illusztrált díszkiadásban, kódexeket idéző, roppant könyvtárgyként látjuk viszont, könnyű arra gondolni, hogy itt éppen a lényeg veszett el, és a kávézóasztalra kerülő, mert máshova amúgy sem férő dizájnbibliával legfeljebb reprezentálni lehet. Bár hogy kinek és mit, az 2019-ben aligha egyértelmű.

A festészettől Laura Palmerig. Pár perc alatt bevezetünk David Lynch szürreális világába!

Minden, amit tudni akartál az akciófilmekről, de nem mertél megkérdezni.

Regénye, a Mágneshegy felkerült az Aegon és a Libri Díj rövidlistájára, legutóbb pedig elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A díjhalmozáson kívül a realizmus idézőjeleiről, az első Orbán-kormányról és az anyaság stílusformáló erejéről is beszélgettünk.

A PEN International titkára legutóbb tavaly járt Magyarországon, hogy interjúkat készítsen a szólásszabadság helyzetéről. Most új könyvét mutatja be. Magyar írókról, észt feminizmusról és izlandi mítoszokról beszélgettünk.

Kinek szól Nényei Pál irodalomtörténete? Ezen a kérdésen szerző, kiadó, kritikus és olvasó is kénytelen elgondolkodni egy olyan, több szempontból is határterületre helyezhető könyvsorozat esetében, mint Az irodalom visszavág. Nényei válasza a legegyszerűbb: szándéka szerint könyvei mindenkihez szólnak, beleértve saját magát is. Az irodalom visszavágban is úgy akar a tárgyáról beszélni, ahogy gimnáziumi tanárként tanítja.

Nényei könyvei inkább abban segítenek, hogy más szemmel nézzünk a gyanúba kevert, olvashatatlannak tűnő klasszikusokra.

Mándy Iván jutott eszembe Kollár-Klemencz László második kötetének címéről. A magyar irodalomban Mándy volt a tárgyak nagy költője, és novellaköltészetének lényege éppen abban állt, hogy menthetetlenül prózai volt, egyszerű és szerény.