Képregény

Alan Moore – David Lloyd: V mint vérbosszú

  • Kránicz Bence
  • 2019. március 21.

Könyv

Nem a Brexit körüli kutyakomédia miatt adták ki most magyarul Moore és Lloyd nyolcvanas évekbeli képregényét, de soha időszerűbb megjelenést. Jarman 1987-es, Anglia vég­órái című dühös filmjéhez hasonlóan Moore-ék munkája is harcosan antithatcheriánus szellemben fogant. A képregény jövővíziója a fasiszta diktatúrába süllyedt Angliát mutatja be, ahol az állampárt a totális médiakontroll eszközével hazudik a polgároknak, a kisebbségeket – melegeket, feketéket, íreket – pedig jó ideje koncentrációs táborokba vitték.

A V nevű anarchista lázadó szabadságharcának története mélyen didaktikus, mint minden disztópia, de az író politikai szenvedélye a világépítés túlzásait, például a diktátor komputerfétisét is hitelesíti. A kortárs képregény öntörvényű zsenijeként tisztelt Moore ebben a korai munkájában még nem fésüli össze hézagmentesen a többszálú elbeszélés történetszálait, mint későbbi, ugyancsak nagy hatású műveiben, az epikus totalitás szándékával készült Watchmen vagy A pokolból lapjain. Ám már itt olyan hősöket mozgat, akik tudatában vannak, hogy rohad a körülöttük ki­épült társadalmi rendszer, és nekik két választásuk maradt. Vagy az utolsó pillanatig próbálják egyben tartani a morálisan rég védhetetlen szisztéma kereteit, vagy hírnökeivé válnak az új világrendnek, amelyről nem tudhatják, hogy igazságosabb lesz-e a mostaninál, de legalább más lesz. Ahogy ez a kérdés, úgy a V mint vérbosszú is aktuális maradt – egy klasszikus kapott most pazar kiállítású magyar kiadást.

Fordította: Sepsi László. Fumax, 2018, 360 oldal, 8495 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.