Könyv

Hódosy Annamária: Biomozi

  • Kránicz Bence
  • 2019. november 3.

Könyv

Kedveljük a Bruce Willis-es Armageddont, de valahol eddig is sejtettük, hogy azért egy macsó otrombaság. Így aztán meg sem lepődünk, mikor Hódosy, a szegedi egyetem Vizuális Kultúra Tanszékének oktatója levezeti, hogy a filmben a lázadó nő (emlékezhetünk, Liv Tyler) megregulázása együtt jár a lázadó természet (a Földet fenyegető aszteroida) megregulázásával, és hogy e párhuzam korántsem véletlen, hanem abból az ezer­éves ideológiai hagyományból ered, mely egymás tükörképeként kezeli a nőt és a természetet.

Noha Hódosy korábban inkább genderfókuszú és irodalomelméleti szövegeket írt, első könyvében a népszerű filmkultúra természetábrázolásának formáit, konvencióit vizsgálja. Módszere az ökokritika, vagyis a kritikai kultúrakutatásnak az ökológiával és a marxista rendszerkritikával, meg még a feminizmussal és a posztkoloniális elméletekkel is összefüggő tudományterülete, elemzési anyagába pedig az Armageddonon kívül bekerült az Avatar és az Alien, hovatovább ismertebb (Lars von Trier: Melankólia) és mifelénk kevesebbet emlegetett (Todd Haynes: Elkülönítve) művészfilmek is. Hódosy bemutatja az ökokritika legfontosabb elemzési irányait, és a magyar nyelvű szakirodalomból fájón hiányzó, angolszász ökológiai és kultúraelméleti alapművekkel lép párbeszédbe. Értelmez, kérdez, provokál és vitatkozik, olykor felvállaltan ügyeket képvisel. A Biomozi így lesz minden elméleti alaposságával együtt is szenvedélyes könyv.

Tiszatáj Könyvek, 2018, 428 oldal, 3490 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.