Könyv

Hódosy Annamária: Biomozi

  • Kránicz Bence
  • 2019. november 3.

Könyv

Kedveljük a Bruce Willis-es Armageddont, de valahol eddig is sejtettük, hogy azért egy macsó otrombaság. Így aztán meg sem lepődünk, mikor Hódosy, a szegedi egyetem Vizuális Kultúra Tanszékének oktatója levezeti, hogy a filmben a lázadó nő (emlékezhetünk, Liv Tyler) megregulázása együtt jár a lázadó természet (a Földet fenyegető aszteroida) megregulázásával, és hogy e párhuzam korántsem véletlen, hanem abból az ezer­éves ideológiai hagyományból ered, mely egymás tükörképeként kezeli a nőt és a természetet.

Noha Hódosy korábban inkább genderfókuszú és irodalomelméleti szövegeket írt, első könyvében a népszerű filmkultúra természetábrázolásának formáit, konvencióit vizsgálja. Módszere az ökokritika, vagyis a kritikai kultúrakutatásnak az ökológiával és a marxista rendszerkritikával, meg még a feminizmussal és a posztkoloniális elméletekkel is összefüggő tudományterülete, elemzési anyagába pedig az Armageddonon kívül bekerült az Avatar és az Alien, hovatovább ismertebb (Lars von Trier: Melankólia) és mifelénk kevesebbet emlegetett (Todd Haynes: Elkülönítve) művészfilmek is. Hódosy bemutatja az ökokritika legfontosabb elemzési irányait, és a magyar nyelvű szakirodalomból fájón hiányzó, angolszász ökológiai és kultúraelméleti alapművekkel lép párbeszédbe. Értelmez, kérdez, provokál és vitatkozik, olykor felvállaltan ügyeket képvisel. A Biomozi így lesz minden elméleti alaposságával együtt is szenvedélyes könyv.

Tiszatáj Könyvek, 2018, 428 oldal, 3490 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”