Azonnal hisztérikus kultusz alakult ki körülötte, ami azóta sem csitult

  • Kránicz Bence
  • Lichter Péter
  • 2019. október 1.

Mikrofilm

A festészettől Laura Palmerig. Pár perc alatt bevezetünk David Lynch szürreális világába!

Lynch a képzőművészet felől érkezett a filmhez – ma is aktívan fest, fotózik, illetve zenél –, festészetének éjsötét szürrealizmusa köszönt vissza később a filmjeiben. Eleinte a festészet „időbeli kiterjesztésével” kísérletezett, animált rövidfilmje, a Six Men Getting Sick (Six Times) bizarr lázálomként vetítette előre a későbbi alkotásait.

Hat férfi rosszul lesz, hatszor

Első játékfilmje, a hetvenes évek éjféli moziláza révén kultikussá vált Radírfej hihetetlenül eredeti rémlátomás, ami a szürrealizmus, a horror és a német expresszionizmus elemeit vegyítette korábban soha nem látott módon. Az indusztriális álomvilágban játszódó, párbeszédet alig tartalmazó fekete-fehér film egy introvertált férfi, Henry lidércnyomásos történetét meséli el – a főhősnek ugyanis egy mutáns gyereke születik barátnőjétől.

A vígjátékairól ismert Mel Brooks is felfigyelt az öntörvényű rendezőre, hamar Lynch következő filmje, a gótikus hangulatú Elefántember producere lett. A viktoriánus Anglia miliőjében játszódó Elefántember valós történetet mesél el: egy félelmetesen torz külsővel megszületett, de rendkívül érzékeny férfin, a cirkusznál sínylődő John Merricken próbál segíteni egy orvos, de a társadalom közönye és kegyetlensége miatt a történet tragikus véget ér.

Veszett bársony

Lynch ezzel a filmjével bizonyította, hogy képes egy klasszikusabb történetet is elmesélni, de az atmoszférateremtés révén az Elefántember jóval izgalmasabb lett, mint egy átlagos kosztümös dráma. A rendezőt ezután még George Lucas is megkereste, hogy legyen A Birodalom visszavág rendezője, de Lynch inkább egy másik fantasyt, a Dűnét választotta. A film azonban nem tudta visszatermelni a hatalmas költségvetést, annak ellenére lett stúdiógyilkos bukás, hogy felvonultatott néhány eredeti látványötletet – Lynch e kudarcos kaland után intimebb és karakteréhez jobban passzoló vizekre evezett.

A Kék bársony a nyolcvanas éveket meghatározó posztmodern film egyik csúcsa lett, a kertvárosi szürrealizmus és a misztikus horror vad keveréke, amivel Lynch igazán megtalálta a saját hangját.

Ezután következett a rendező legsikeresebb évtizede: a kilencvenes éveket a Veszett a világgal nyitotta, ami a road movie, a bűnügyi film és az elszállt szürrealizmus vad koktélja volt – ez elhozta Lynchnek Cannes-ból az Arany Pálmát. De az egész pályáját meghatározó sikerét egy televíziós sorozattal aratta.

Hiszti és kultusz

Az eleinte csak két évadott megélt, de huszonöt évvel később sikerrel folytatott Twin Peaks fenekestül felforgatta a tévésorozatok világát (és befogadását): azonnal hisztérikus kultusz alakult ki körülötte, ami azóta sem csitult. A sorozat egy álmos északi kisvárosban, Twin Peaksben elkövetett bestiális gyilkosság körül forog: a kivezényelt FBI-ügynöknek, Dale Coopernek azonban nemcsak a szövevényes üggyel, hanem a közösséget átszövő ármánykodással és természetfeletti sötét erőkkel is szembe kell néznie.

A Twin Peaks zsenialitását az adja, hogy Lynch és alkotótársa, Mark Frost bűvészi ügyességgel egyensúlyozva keverte a misztikus horror, a romantikus melodráma és a krimi elemeit az abszurd humorral – a sorozatra évtizedekkel később is úgy hivatkoznak, mint ami átvezette a felnőttkorba a televíziózást. Lynch a széria sikerét egy gyengébben sikerült előzményfilmmel (Tűz, jöjj velem!) próbálta később meglovagolni.

Útvesztő

Lynch az ezredforduló magasságában két meghatározó filmet tett még le az asztalra: a Lost Highwayt és a Mulholland Drive-ot. Mindkét film a noir jegyeit keverte a rá jellemző szürrealizmussal, illetve az izgalmas narratív labirintusaik, szövevényes cselekményük révén váltak sikeressé.

A Lost Highway egy megkettőzött figura rejtélyével, a Mulholland Drive egy kezdő színésznő pszichózisával játszott, ez utóbbiban Lynch egy olyan összetett cselekményszerkezetet épített, amibe a néző örömmel szédül bele.

A rendező a 2000-es években még egy epikus hosszúságú, nem kevésbé talányos álomtörténetet készített, az Inland Empire-t, amely a Dogma mozgalomtól ihletve videóra forgott.

__________

false

További velős filmtörténeti összefoglalókért érdemes fellapozni Kránicz Bence és Lichter Péter Kalandos filmtörténet című könyvét, ami rövidesen megjelenik! További információ a könyv Facebook-oldalán!

Figyelmébe ajánljuk

BKV: csak semmi pánik, lesz fizetés!

A cég megbízott vezérigazgatója belső körlevélben igyekszik nyugtatni a cég dolgozóit, hogy mindenki megkapja a fizetését júniusban. A szakszervezetek megkezdték az egyeztetéseket arról, milyen eszközökkel éljenek, ha ellehetetlenül a BKV és többi fővárosi szolgáltató cég működése.

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.