Rácz Judit

A Zeneakadémia doktora, aki más művészetek felé nyitó, éneklő társulatot vezet. Adtak már gasztrokoncertet, játszottak operát barlangban és részt vettek több színházi előadásban is.

A kóruséneklés új, mindenki számára nyitott formáját alakítják ki azzal, hogy bevonják az éneklőket a zenei döntésekbe, alkotóan használják a teret, a tömegből minőséget tudnak létrehozni, és nem repertoárt építenek, hanem 6-9 előadás után továbblépnek. És kiderül: gyakorlatilag mindenki tud énekelni.

Az az egyre ritkuló muzsikusfajta, aki folyamatosan tanul új darabokat csak úgy, a saját örömére és épülésére is. Sok helyen hallhatjuk, alkalmi együttesben, nagyzenekarban, kamaraformációkban, improvizációs duóban. Úgy tűnik, a fáradtságot és a fásultságot nem ismeri.

Amikor azt próbáltuk kideríteni, hogy ki mit gondol a kortárs zenéről, ellentmondó válaszokat kaptunk, a „reménytelen helyzettől” a „ semmi baj, virágzikig”. Az így kialakult kép távolról sem egységes, sokkal inkább egyéni érzések színes lenyomata.

Májusban lett 60 éves. A szintén kerek születésnapos Debussyről, Bartók szelleméről és saját átiratairól beszélgettünk vele, de – mint az újraalakult Corvin-lánc Testület tagját – a Horthy-rehabilitációról is kérdeztük.

A Kaposfest Kamarazenei Fesztivál a tavalyi vezetőváltás óta – amikor Kokas Katalintól Baráti Kristóf és Várdai István vették át a fesztivált – ugyanolyan magas színvonalon folytatódik, telt és lelkes házakkal, mint korábban.

Nemcsak hisz az operában, hanem kitartóan törekszik a műfaj népszerűsítésére és egyben megújítására. Erre az épp javában zajló miskolci operafesztivál, a Bartók Plusz művészeti vezetőjeként és a komolyzenei tehetségkutató műsor, a Virtuózok zsűritagjaként is lehetősége van.

Szóban nem gyakran nyilatkozik meg, a pódiumon szerencsére annál többször – hamarosan eljátssza 3000. koncertjét. Kitartóan képvisel ma már kihalófélben lévő értékeket, melyeket saját fiának is sikerült átadnia. Beszélünk régi és új zenéről, és Lisztről is, aki még mindig nincs értékén becsülve.

Van-e esélyegyenlőség a klasszikus zenében? Milyen dolga van a női muzsikusoknak, zeneszerzőknek, karmestereknek, énekeseknek? A férfidominancia egyértelmű, de a helyzet nem olyan rossz.

Idén háromszor is láthatjuk, hallhatjuk a nagy Bach-tudóst és karmestert, a 83 éves művészt Magyarországon: március 17-én a Máté-passiót vezényelte a Zeneakadémián, karmesterkurzust tart a nyári Régi Zenei Napokon Fertőd-Eszterházán, november 1-jén pedig Mozart Requiemjét vezényli a Müpában. Kotta nélkül, mint úgyszólván mindent.