Rácz Judit

Miért volt különleges a magyar népzene a múltban, és hol van a helye a mai életünkben? Ki tartja életben, és mi a szerepe ebben a táncnak? A táncházmozgalom meghatározó alakjával tudományos kutatásokról, Bartókról, Kodályról és az internet nagy lehetőségeiről is beszélgettünk.

Zenetörténész, rádiós, kritikus, tanár, zongorajavító és -hangoló – és ezek csak a foglalkozásai; az érdeklődése még szélesebb. A sokoldalúság, reméljük, nem kihaló polgári erény.

Hogyan lehet az összes Mahler-szimfónia összes hangját, szólamát, tempóját memorizálni a kotta nélküli vezényléshez? Hogyan lehet fejben tartani hosszú és bonyolult szólóművek minden részletét? Énekest, hangszeres szólistát és karmestert kérdeztünk a mérhetetlen mennyiségű zenei információ elraktározásának és előhívásának titkairól.

Akik látták tavaly decemberben, aligha felejtik egyhamar Rameau Platée-jának koncertszerű előadását. Vashegyi, a Purcell és az Orfeo az ősztől Mondonville-lel, Purcell-lel és Monteverdivel folytatják. De ki az a Mondonville, miért bonyolultabb Rameau, mint Mozart, és miért jó a barokk opera?

Gyors váltás történt a Kaposfest élén. Az egyik művészeti vezetőt kérdeztük, aki 2014-ben a világ legkeresettebb hegedűművésze volt, Kossuth-díjat kapott és felvették az MMA-ba.

Lapunk megjelenése napján A Rajna kincsével kezdődik a Müpában a Ring. A Nibelung-darabok mellett új produkció lesz a Kovalik Balázs rendezésében látható A bolygó hol­landi. A karmestert és a rendezőt kérdeztük a darabról és szerzőjéről.

Lapunk megjelenése napján A Rajna kincsével kezdődik a Müpában a Ring. A Nibelung-darabok mellett új produkció lesz a Kovalik Balázs rendezésében látható A bolygó hol­landi. A karmestert és a rendezőt kérdeztük a darabról és szerzőjéről.

A Magyar Értelmező Szótár szerint a brácsás az, „aki tud, vagy szokott brácsázni”. A 91 éves Konrád Györgyre ez a meghatározás csak a címben jelzett parafrázisban igaz – több mint nyolcvan éve, máig brácsázik, és alig van jelentős magyar zenei formáció, amiben ne játszott volna. Harminc éven át volt a Tátrai-vonósnégyes tagja. A humoráról is híres.

A nálunk még mindig csak kivételesen látható barokk operare­pertoár egy különleges darabjának, Hasse Siroe, Perzsia királya című operájának rendezőjeként üdvözölhetjük és címszereplőjeként hallhatjuk a Vígszínházban a magyar gyökerekkel is rendelkező énekest, aki a kasztrálásról és a stresszről is beszélt nekünk.

Az egyik legnagyobb barokk hegedűst gyakran láthatjuk Budapesten: Vashegyi Györgynek sikerült rendszeressé tennie Simon Standage koncertmesteri működését az Orfeo zenekarnál. Ez nagyon sok mesterkurzussal felér, amire a jelenleg forráshiány miatt tetszhalott zeneakadémiai régizene-tanszék már nem tudja meghívni.

Rigában született, a Szovjetuniót 1980-ban hagyta el. Saját bevallása szerint talán éppen a David Ojsztrahhal közös budapesti koncertjével indult sokfelé ágazó nemzetközi karrierje. Lapzártánk után, május 8-án játssza a Művészetek Palotájában, a Concerto Budapesttel és Keller András vezényletével Szofija Gubajdulina Impromptujét, Alfred Schnittke IV. hegedűversenyét.

A világhírű angol tenorénekes a 18. századi boszorkányságról írta doktori disszertációját. A történészi attitűd feltűnik a beszélgetésünkben is, amit betegsége miatt húsz percre kellett korlátozni. Decemberi zeneakadémiai koncertjét azonban nem ő, hanem a közönség köhögte végig.