Sajó László

1947. július 2-án Sánta Lászlónénak, Klára asszonynak megjelent a Szűzanya a Mátrában. Egy forrást mutatott neki, melynek gyógyító ereje van azok számára, akik hittel közelítik meg. 1948 tavaszán a Szűzanya újra megjelent Sántánénak, és azt kívánta, hogy kápolna épüljön a forrás mellé. Sántáné 21 hónapot töltött ideggyógyintézetekben, de "téveszméi" feladását nem tudták elérni az orvosok.

K. Dezső jókedvűen ébredt. Már hónapok óta nem ébredt jókedvűen, s ettől még jobb kedve támadt. Nézzük csak, gondolta, mert ilyenkor mindig valami fontos teendő után kell néznie, különben jókedv, ihaj, elinal, mikéntha macska, beül a búbánatos Depresszóba, föl a bárszékre, rostokol a nap estig.

Hol volt, hol nem, talán igaz se, volt egyszer egy falu, Sárszeg. Ez a falu oly nagy vala, hogy két termelőszövetkezete s mindegyiknek futballcsapata vala. Az egyik az FTsz, színe, akár a fű, zöld; a másik az MTsz, színe, akár az ég, kék.

A választások első fordulója előtt K. Dezsőt fölhívta az édesanyja. Ugye elmész, fiam. Elmegyek, anyám. És ugye tudod, kire kell. K. Dezső hallgatott, tömör kampánycsönd.

Léggömb-cafat a madzagon / ma van a születésnapom. K. Dezső a születésnapján, hova is, temetésre indul. Ma temetik Hidegkuti Nándort az óbudai temetőben. Tegnap lett volna nyolcvan. E. Kornél is ott, van, megnézi őt is. Napos márciusi délelőtt.