Sándor Judit

Genomszerkesztés és az emberi reprodukció címmel tette közzé jelentését július 17-én az angliai Nuffield Council on Bioethics (a szervezetről lásd keretes anyagunkat). Az ügy jelentőségét mutatja, hogy két éven belül már másodszor foglalkozott vele e neves testület. Az első, 2016-os munkájuk a génszerkesztés fogalmát, technikáit és a vele összefüggő alapvető társadalmi, etikai kérdéseket taglalta.

Paolo Macchiarini légcsőbeültetési kísérleteit az elmúlt évek legnagyobb orvosi botrányai között tartjuk számon.

A gyermeklányok rituális megcsonkítása a kulturális sokszínűség mégoly széles elismerése mellett is elfogadhatatlan. A lányok nemi szerveinek csonkolása – általában a klitorisz és néhol a nagyajkak kimetszése – ellentétes az emberi jogok szemléletével: kiskorúakon végzett beavatkozás ez, amely komoly fájdalommal, fertőzésveszéllyel jár, maradandó egészségkárosodáshoz vezet, sokszor meddőséget vagy gyötrő szülést okoz, és nem utolsósorban a nemi öröm végleges elvesztésével jár.

Az orvosi és gyógyszerészeti kutatások zömét hetvenkilós férfiakra szabták. A nők egészen napjainkig vagy nem léteztek a tudományos kutatások számára, vagy ezek művelői a nemi különbségeket esszencialista módon, általános magyarázatként, sőt, olykor előítéletesen tekintették.

Arthur király a legenda szerint egy ízben csak úgy menekülhetett meg a rá leselkedő veszély elől, ha jól válaszolt meg egy találós kérdést.

Nincs annál borzalmasabb a szülő számára, mint amikor súlyos beteg vagy haldokló gyermeke kezeléséről, a kezelés abbahagyásáról, vagy – utolsó lehetőségként – valamely kísérleti gyógymód kipróbálásáról kell határoznia.

A nők nevelése mindig is kedvelt témája volt az irodalomnak, elég csak G. B. Shaw Pygmalionjára vagy Shakespeare A makrancos hölgyére gondolnunk. Ráadásul ez utóbbit elképesztő mennyiségben, szinte kéjjel dolgozták fel újra és újra, nemcsak a színházban, hanem filmen, balettben is – és lássuk be, nem nagyon történt akár halvány kísérlet sem arra, hogy az I. Erzsébet korabeli felfogásnál korszerűbb változatot készítsenek az alkotók.

A robot szót Karel Čapek, a zseniális cseh író alkotta meg s használta először R.U.R. című, 1921-ben bemutatott drámájában.

A betegség egyik legkellemetlenebb velejárója, hogy a személyiséget megfosztja szellemi igényeitől.

A neves amerikai jogfilozófus, Heidi Hurd szerint a tájékozott beleegyezés (informed consent) valóságos morális csodafegyver. Egy csapásra legálissá alakítja át az amúgy illegális cselekedetet – erre pedig valóban csak egy csodafegyver képes. Hasba szúrni valakit nyilvánvalóan illegális cselekedet – hacsak nem orvosi tevékenység során, a páciens előzetes tájékoztatása és beleegyezése alapján végzi ezt az „elkövető”. Hozzájárulás nélkül a nemi aktus is csak nemi erőszak, bűncselekmény, még ha itt a dolog természetéből adódóan nem is várunk el írásos beleegyezést.

Alistair Cooke, a BBC riportere 95 éves korában hunyt el. Ismert ember volt, szép, hosszú életet élt, s hamvait a Central Parkban szórták szét. A hozzátartozók gyásza mégsem volt háborítatlan. Manhattanben ravatalozták fel a hamvasztás előtt, de ekkorra már eltávolították testéből a csontokat, és úgy hétezer dollárért el is adták őket fogászati és ortopédiai csontpótlással, implantátumokkal foglalkozó cégeknek.