Ez a film leginkább saját főszereplőjére hasonlít (nem is olyan ritka madár az ilyen): unalmas középszerrel és szilárd felelősségtudattal próbál megfelelni a saját maga kitűzte, erkölcsileg roppant helyesnek vélt küldetésnek.
Nyilván mindenkinek az életében eljön az az idő, amikor a saját szüleire kezd hasonlítani, és elhangzik a szájából a rettegett mondat, miszerint „régen minden jobb volt”.