Víkingur Ólafsson: Goldberg-variációk
A halk meg a hangos, ez a titok, pedig ilyet nem is nagyon tudtak a Bach-korabeli hangszerek, csak kopogtak, mint egy gyönyörű gépezet.
A halk meg a hangos, ez a titok, pedig ilyet nem is nagyon tudtak a Bach-korabeli hangszerek, csak kopogtak, mint egy gyönyörű gépezet.
Kevesebbet kereshet az a fiatal tanár, aki gyakornokból a Pedagógus I. kategóriába kerül. Az Oktatási Hivatal egyelőre annyit tesz, hogy jogszabályellenesen kitolja a beadási határidőt.
Nyilvánvalóan Glenn Gould „bűne”, hogy a zongoristák felesküdtek a dünnyögésre meg a dúdolásra. Gould ugyanis elsőként, majd’ hetven évvel ezelőtt sikerlistás lemezt csinált a Goldberg-változatokból.
„A mennyben talán majd megengedik nekem, hogy ne adjam fel Bécset mint örök otthonomat” – írta Beethoven a városról, amely befogadta őt.
A francia zongoraművész aligha tévedne el Budapesten, hiszen előadóként rendszeresen jár hozzánk.
Amikor 1881-ben, három évvel az elkészülte után végre bemutatták Csajkovszkij hegedűversenyét Bécsben, a kor notórius zenekritikusa, Eduard Hanslick azt írta róla, a műnek „a bűzét hallani lehet”.
Az opus 20-as vonósnégyesek eredeti kiadását a felkelő Nap rajza díszítette, de ha ezek a művek nem is hangfestő kompozíciók, másféle hajnalt azért jelölhetnek.
A kormány nemcsak elhanyagolja a legszegényebbeket, hanem bűnbakot csinál belőlük, és minden adománygyűjtő akció csak „ragasztószalag a lőtt sebre” – hangzott el a Wesley Főiskolán rendezett panelbeszélgetéseken.
Bemutatkozó elbeszéléskötete az utolsó pillanatig eséllyel versenyzett a Margó-díjért, végül második lett. A Repedések könyve a perem Magyarországáról szól, de nem szociográfia. K. Varga Bencét csak azok az ötletek érdeklik, amiket megszeret.