„Beethoven Kilencedik szimfóniájának első három tétele varázslatos, de a negyedik tétel elég rossz. Soha senki nem fog az első tétel fenségének közelébe érni, de keveseknek sikerült olyan rosszul énekhangra komponálni, mint ahogy azt a zárótételben halljuk. És a Beethovent övező tekintély miatt mégis azt mondja mindenki: így kell ezt csinálni.”
Nem kisebb tekintély fogalmazta meg a fenti szavakat, mint Giuseppe Verdi, aki tudott egyet s mást arról, hogyan kell énekhangra írni. A szimfónia a korabeli kritikusok körében sem aratott osztatlan sikert, később volt, aki felvetette, hogy amennyiben Berlioz komponálja a művet, biztos túlzottan excentrikusnak, öntörvényűnek tartanánk. Az osztrák dirigens, Gérard Korsten a legelső Beethoven-szimfónia után kerít sort a Kilencedikre a Pannon Filharmonikusok élén (Müpa, május 3., fél nyolc). S itt jegyeznénk meg rögtön, hogy a mű még egyszer elhangzik a héten: Takács-Nagy Gábor a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarát, no meg kiváló szólisták – Pasztircsák Polina, Meláth Andrea, Lucian Corchis és Kovács István – négyesét dirigálja majd (Zeneakadémia, május 7., fél nyolc).
Két elsőrangú zenei főiskola, a londoni Royal Academy of Music és a grazi Kunstuniversität hallgatója volt Balog Alexandra, de ennél is fontosabb, hogy egyéni és tevékeny zongoraszólista, aki ezúttal Beethoven, Berg és Schumann műveiből állította össze programját. A Kleisleriana nála érettebb, kiforrottabb művészeknek is kihívás lenne (Zeneakadémia, Solti Terem, május 3., hét óra). De éppígy várjuk a modern kórusirodalom rejtett kincseit – Pärt, Kocsár, Csemiczky és mások műveit – felvonultató műsort a Kodály Kórustól és a 80. születésnapjához közeledő Erdei Pétertől (BMC, május 4., öt óra).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
